Kész a leltár, hogy melyik eszközöket repítik haza, miket hagynak ott az afgán biztonsági erőknek és mik azok, amiket eladnak a használtpiacon azok az amerikai és NATO csapatok, amelyek húsz év után elhagyni készülnek Afganisztánt, írja az AP. A visszavonulás hivatalosan szombaton kezdődött, de már hetek óta megnövekedett az országba berepülő óriási C17-es katonai szállító repülőgépek száma.

Pedig csak április elején derült ki, hogy az új kormányzat fontolgatja a Biden elnök által „örök háborúnak” nevezett konfliktus elhagyását. Persze nem teljesen, hisz az egyik tábornok a szenátusi meghallgatásán azt mondta, bombázni azért tudnak akkor is, ha a katonáik nincsenek a területen.

Ahogy a BBC is írja, az emúlt hetekben megszaporodtak a talibán által elkövetett támadások. Pul-e-Alamban, Logar tartomány központjában például épp pénteken robbant pokolgép, ami 25 embert megölt és legalább hatvanat megsebesített.

„Mindenki attól tart, hogy visszasüllyedünk a talibán korszak sötétségébe” - mondta Mena Nowrozi, egy kabuli rádió munkatársa az AFP-nek. Szerinte a talibán ma is ugyanolyan, mint azelőtt, hogy a hatalomból elűzték volna az amerikai és NATO katonák, ezért még maradniuk kéne.

Ashraf Ghani afgán elnök szerint viszont az ország hivatalos szervei is képesek lesznek megfékezni a terrort. Üzent is a talibán hadurainak:

„Kit gyilkoltok? Mit romboltok le? A harcotok oka, hogy külföldi katonák vannak az országban, megszűnik.”

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után az afgán terrorcsoportot, az országot akkor uraló tálibokat tette felelősé, hogy Oszama bin Ladent nem tudják felelősségre vonni. Ezért még abban az évben megindították a háborút. Azóta 2442 amerikai és 1144 más nemzetiségű NATO katona halt meg a konfliktusban, köztük három magyar honvéd.