A városokban a használaton kívüli vagy alulhasznosított, lerobbant ipari zónák jelentik az egyik legnagyobb fejlesztési lehetőséget. Ezeken az értékes területeteken a beruházók gyorsan megtérülő irodaépületek és lakóparkok, esetleg kereskedelmi-szolgáltatási negyedek felhúzásában érdekeltek, fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból viszont a meglévő épületek minél nagyobb arányú hasznosítása, a visszaparkosítás, a zöldövezetek korlátozott beépítése számít prioritásnak.
Normális esetben ezeknek az érdekeknek a metszetéből születik környezetileg és üzletileg is fenntartható, a helyi fejlesztési terveket gondozó önkormányzatok koncepciójába illeszkedő fejlesztési modell. A kormány viszont nem kíváncsi az önkormányzatok véleményére, legalábbis nem hívták meg őket a ma bejelentett rozsdaövezeti bizottságba.
Tag lesz a Miniszterelnökség több vezető tisztségviselője, az agrártárca egyik helyettes államtitkára és az ITM-hez tartozó ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője. A Miniszterelnökség közleménye szerint a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését véleményező testület várja a javaslatokat, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a kormányzati programba.
A cél a leromlott állapotú területek, városrészek rehabilitációja, amit a kormány kiemelten támogat. A terv szerint a mostani felhívásra beérkező javaslatokat 45 napig vizsgálják, majd az alkalmasnak ítélt kezdeményezéseket 30 napig részletesen is elemzik. A rozsdabizottság véleménye alapján a kormány leghamarabb 75 nap múlva, azaz július közepén jelöli ki azokat a rozsdaövezeteket, ahova a fejlesztési forrásokat szánja. (MTI)