A dél-koreai járványkezelés egyik vezetője, O Mjong-don, a betegségellenőrzési klinikai bizottság vezetője szerint "egyre valószínűtlenebb", hogy a koronavírussal szemben lehetséges elérni a nyájimmunitást. Szerinte inkább ahhoz kéne hozzászoknunk, hogy a koronavírus, miként a szezonális influenza, a normális, mindennapi életünk része lesz.
Szerinte még a lakosság 70 százalékos átoltottsága sem elég a nyájimmunitáshoz. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa ma reggel az M1 műsorában beszélt róla, hogy a nyájimmunitáshoz legalább hat-hét millió magyart kéne beoltani. O Mjong-don szerint azonban ahhoz, hogy a vakcináció nyájimmunitáshoz vezessen, az kéne, hogy a védőoltás azt is hatékonyan akadályozza, hogy a beoltott másokat megfertőzzön. Ugyanakkor brit kutatások szerint csak 38-49 százalékos a valószínűsége annak, hogy egy első dózissal beoltott személy nem fertőz meg másokat.
Az oltások bizonyítottan csak a tünetes betegség kialakulását előzik meg jó eséllyel, de ez nem jelenti azt, hogy a beoltottak ne fertőződhetnének meg, vagy ne fertőzhetnének meg másokat.
A nyájimmunitás elérése azért is maradhat ábránd, mert az nagyban függ attól is, hogy a védőoltások mennyi ideig jelentenek védelmet. Ezt most nagyjából hat hónapra becslik a kutatások alapján.
De mi van akkor, ha a koronavírussal szemben nem alakul ki nyájimmunitás? A járvány, miként az influenza, szezonálissá válhat, vagyis minden évben visszatérhet. De szemben a mostani helyzettel, a jövőben már kiépített infrastruktúra lesz a vakcinagyártáshoz, vagyis sokkal gyorsabb ütemben lehet majd beoltani a népességet, az influenzához hasonlóan évenkénti oltással lehet majd védekezni ellene. Továbbá, bár a koronavírus az influenzánál sokkal lassabb ütemben mutálódik, a vírusok általában úgy evolválódnak, hogy egyre kevésbé legyenek veszélyesek - ez ugyanis nagyban javítja a túlélési esélyüket. Ez történhetett az emberek között régóta hagyományosan terjedő négy koronavírustörzzsel is, melyek jellemzően enyhe náthát okoznak csak. (Via MTI)