Orvosbéremelés? SZFE? Ki hallott már arról? Itt az otthonteremtési támogatás!

Milyen közéleti, napi politikai ügyek vitték át az emberek ingerküszöbét tavaly decemberben? Elsősorban persze a járvány. A Politikatudományi Intézet 1750 fős, személyes megkérdezésen alapuló kutatása szerint az év utolsó hónapjában az emberek 92 százaléka hallott a rendkívüli jogrend újbóli bevezetéséről és a második hullám megérkezéséről. 

Voltak még akkoriban nevezetes események: 

  • béremelést kaptak az orvosok, betiltották a hálapénzt,
  • Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a jogállamisági mechanizmus miatt,
  • a színművészetis hallgatók elfoglalták az egyetem épületét, tüntetéseket tartottak,
  • a Fidesz megőrizte kétharmados többségét a borsodi időközin,
  • Dúró Dóra ledarált egy mesekönyvet,
  • saját tesztelési programot indított a főváros,
  • az Európai Bíróság elmarasztalta a kormányt a Lex CEU miatt,
  • elindult a Telex, a régi indexesek új portálja.

A megkérdezettek mindegyikről legalább 50 százalékban hallottak, de egyikről sem annyian, mint a kormány új otthonteremtési támogatási programjáról. 81 százalékkal ez volt a harmadik legismertebb esemény akkoriban, a többi a fent leírt sorrendben következett utána.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program sajtótájékoztatóján 2020. október 28-ánFotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

A kutatás készítői arra is megkérték az embereket, hogy a kiválasztott események közül jelöljék meg az öt legfontosabbat, végül válasszanak egyet, amit a legeslegfontosabbnak látnak. 

Az eredmény változatlan: a rendkívüli jogrend bevezetése és a második hullám érkezése után az otthonteremtési programot tartották a harmadik legfontosabb eseménynek. Utána jön a borsodi időközi választás, az orvosbéremelés, a Telex, az SZFE, Dúró Dóra könyvdarálása, a fővárosi tesztelés, végül a Lex CEU, ebben a sorrendben. 

Érdekes, hogy még az ellenzéki szavazók is az otthonteremtési támogatást tették a harmadik helyre, ahogy azok is, akik nem árulták el, vagy nem tudják, melyik pártra szavaznának.

Fotó: Politikatudományi Intézet

Valószínűleg a járvány következménye, hogy a felmérés szerint az emberek gyakrabban beszélgetnek politikáról egymás közt, mint 2017-2018 fordulóján, amikor legutóbb vizsgálták ezt a kérdést.

Decemberben a megkérdezettek nagyjából 30 százaléka mondta, hogy sosem téma a politika a barátokkal és ismerősökkel, pedig legutóbb még a 40 százalékot is meghaladta ez az arány. Hasonló tendencia látszik a családi beszélgetésekben is. (A járvány előtt a hosszú távú trendek még azt mutatták, hogy igazán csak a felső rétegek foglalkoznak napi szinten politikával, ami kisebb-nagyobb mértékben, de kiveszett a beszélgetésekből. Erről „A tévében és a falunapon, hangosan vagy észrevétlen, mindenhol ott a NER” című cikkben írtunk korábban.)

Pártszimpátia szerint a fideszesek mondják legnagyobb arányban, hogy érdeklődnek a politika iránt (38 százalék). Az ellenzékieknél ugyanez 33 százalék. A Fidesz-szavazók 23, míg az ellenzéki szavazók majdnem 30 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika. Mindkét táborban közel 40 százaléknyian mondták, hogy érdeklődnek is iránta, meg nem is.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.

Kapcsolódó