Milyen közéleti, napi politikai ügyek vitték át az emberek ingerküszöbét tavaly decemberben? Elsősorban persze a járvány. A Politikatudományi Intézet 1750 fős, személyes megkérdezésen alapuló kutatása szerint az év utolsó hónapjában az emberek 92 százaléka hallott a rendkívüli jogrend újbóli bevezetéséről és a második hullám megérkezéséről.
Voltak még akkoriban nevezetes események:
A megkérdezettek mindegyikről legalább 50 százalékban hallottak, de egyikről sem annyian, mint a kormány új otthonteremtési támogatási programjáról. 81 százalékkal ez volt a harmadik legismertebb esemény akkoriban, a többi a fent leírt sorrendben következett utána.
A kutatás készítői arra is megkérték az embereket, hogy a kiválasztott események közül jelöljék meg az öt legfontosabbat, végül válasszanak egyet, amit a legeslegfontosabbnak látnak.
Az eredmény változatlan: a rendkívüli jogrend bevezetése és a második hullám érkezése után az otthonteremtési programot tartották a harmadik legfontosabb eseménynek. Utána jön a borsodi időközi választás, az orvosbéremelés, a Telex, az SZFE, Dúró Dóra könyvdarálása, a fővárosi tesztelés, végül a Lex CEU, ebben a sorrendben.
Érdekes, hogy még az ellenzéki szavazók is az otthonteremtési támogatást tették a harmadik helyre, ahogy azok is, akik nem árulták el, vagy nem tudják, melyik pártra szavaznának.
Valószínűleg a járvány következménye, hogy a felmérés szerint az emberek gyakrabban beszélgetnek politikáról egymás közt, mint 2017-2018 fordulóján, amikor legutóbb vizsgálták ezt a kérdést.
Decemberben a megkérdezettek nagyjából 30 százaléka mondta, hogy sosem téma a politika a barátokkal és ismerősökkel, pedig legutóbb még a 40 százalékot is meghaladta ez az arány. Hasonló tendencia látszik a családi beszélgetésekben is. (A járvány előtt a hosszú távú trendek még azt mutatták, hogy igazán csak a felső rétegek foglalkoznak napi szinten politikával, ami kisebb-nagyobb mértékben, de kiveszett a beszélgetésekből. Erről „A tévében és a falunapon, hangosan vagy észrevétlen, mindenhol ott a NER” című cikkben írtunk korábban.)
Pártszimpátia szerint a fideszesek mondják legnagyobb arányban, hogy érdeklődnek a politika iránt (38 százalék). Az ellenzékieknél ugyanez 33 százalék. A Fidesz-szavazók 23, míg az ellenzéki szavazók majdnem 30 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika. Mindkét táborban közel 40 százaléknyian mondták, hogy érdeklődnek is iránta, meg nem is.