Azért hivatalosan majd akkor tárgyal a kormány a munkaadókkal és a szakszervezetekkel a minimálbér emeléséről, ha kiderül a konzultációból, vajon akarnak-e több pénzt az emberek.

Decemberben a járvány után ezt látták a legfontosabb eseménynek a magyarok.

Az indoklás szerint a megcsappant dolgozói létszám „már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához”.

Hat százalékos emelést akarnak a szakszervezetek.

Magasabb bért követelnek.

Két kifogásuk is van.

Nőtt az ápolók fizetése, de ezzel együtt nőtt a feszültség is.

Az orvosok többsége elutasítja az új törvényt, de az Emmi nem tart attól, hogy elhagynák a pályát.

Pedig az állami szektorban dolgozóknak már most is 10 ezer koronával magasabb a bérük, mint a magánegészségügyben dolgozóknak.

Ha minden így marad, akár 40 százalékuk megtagadhatja az új munkaszerződések aláírását, mondta Lénárd Rita.

Az orvosi kamara gyorsfelmérésére több mint 3000 budapesti orvos jelezte, hogy nem írná alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést.

Az Orvosi Kamara elnöke szerint a miniszter megértette, mi az orvosok baja az átvezénylésekkel és a másodállások teljes tiltásával.

Nem akarják, hogy a fegyveres erőkhöz hasonló szolgálati jogviszony vonatkozzon rájuk.

Egy interjúban a háziorvosi ellátás átalakításáról is árult el részleteket a miniszter.

Az egészségügyi szakértő szerint a kormány „jól csinálta”, hogy a politikai alkukat megkerülve szakmai kérdéssé tette az egészségügy átstrukturálását.