Olyan nagy a finanszírozási probléma a Budapesti Műszaki Egyetemen, hogy a rektor és nyolc kar dékánja áprilisban egyszeri költségvetési támogatást kért 2024-re a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy biztosítani tudják az alapvető működésüket. Mindez annak fényében különösen aggasztó, hogy Hankó Balázs államtitkár a múlt héten a felsőoktatási dolgozókkal folytatott tárgyaláson arról beszélt, hogy a béremelési követeléseket az egyetemek belső forrásainak átcsoportosításából kell biztosítani, mert az állam erre többletforrást nem ad. A kérdés már csak az, hogy honnan és miből lesz ez lehetséges.

A 444 laptársa, a Qubit birtokába került a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) április 29-ei szenátusi ülés hangfelvétele, amely alapján megírták, hogy nem pályázik újra Czigány Tibor, a BME rektora. Azonban ezen a szenátusi ülésen elhangzott még néhány fontos információ az egyetem gazdasági helyzetével kapcsolatban, amiről a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumot is tájékoztatták.

A szenátusi ülésen a napirendi pontok előtt felszólalt Czigány Tibor, aki azzal vezette fel a finanszírozási problémákat, hogy elmondta, az újonnan megjelent QS nemzetközi felsőoktatási rangsor szakterületi listája szerint a BME 12 szakterületen van a világ legjobbjai között, a hazai egyetemek közül ennél csak az ELTE jobb. Ezután felolvasta a levelet, amelyet április elején küldtek az ő és a dékánok aláírásával Csák János kulturális és innovációs miniszternek.

A levél úgy kezdődik:

„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőiként felelősséget érzünk a felsőoktatás színvonalának emeléséért, a versenyképes tudás átadásához szükséges feltételrendszer fenntartásáért és fejlesztéséért a magyar gazdaság megfelelő humánerőforrással való ellátásáért. Ezért kötelességünknek érezzük jelezni miniszter úrnak, hogy a BME 2024. évi feladatellátás finanszírozása veszélyben van.”

Mint írják, ennek oka, hogy „az egyetem működtetésére rendelkezésre álló források, benne kiemelten fenntartói támogatás reálértéke folyamatosan csökkent az elmúlt években, és a magas inflációs környezetben mára nem nyújtanak fedezetet a legszükségesebb kiadásokra sem, ami tarthatatlan állapothoz vezetett.”

„Az egyetem számára a 2024. évi működés finanszírozására előirányzott összeg reálértéken mintegy 40 százaléka annak, amit a fenntartó 20 évvel ezelőtt biztosított” - írják.A levél szerint az előirányzott forrásból az egyetemi oktatás megszervezése és alapvető működése nem biztosítható. Bővebben: a 2024-re előirányzott összeg nem teszi lehetővé az oktatás fizikai infrastruktúrájának 2024. évi működtetését a törvényben és egyetemi szabályzatokban rögzített módon a jelenlegi rendkívül alacsony bérek mellett sem.

Bár még zajlik a BME 2024-es költségvetésének tervezése, ebből az látszik, hogy „a hiány mértéke olyan nagy, hogy többletfinanszírozás nélkül csoportos létszámleépítést kell végrehajtani.”A levél írói szerint „ez nem csak nagy elégedetlenséget és országos visszhangot váltana ki, hanem a BME oktatói, kutatói állományának olyan visszafordíthatatlan károsodását eredményezné, amelyből a kilábalás a finanszírozás helyreállítása után is évtizedeket venne igénybe.”

Ezért azt kérik a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy „nyújtson olyan egyszeri költségvetési támogatást a BME-nek, amellyel az intézmény pénzügyi egyensúlyba kerül a 2024-es évre, hogy mind az alapbéreket, mind pedig a napi működési és fenntartási költéseket ki tudja fizetni.”

Czigány Tibor elmondása szerint a levélre választ nem kaptak, de április 17-én Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár egyeztetésre hívta az állami egyetemek rektorait, hogy a bérekről beszéljenek. Amikor Czigány Tibor próbálta felhozni a BME tarthatatlan pénzügyi helyzetét, akkor Hankó azzal állította le, hogy ez nem tárgya a megbeszélésnek, mert csak a bérekről van szó.

A levélben foglaltak azért megdöbbentők, mert a jegyzőkönyv szerint ez a levél április 9-én lett elküldve Csák Jánosnak. Ez azt jelenti, hogy Hankó Balázs május 2-án ennek tudatában mondta azt a négy megmaradt állami egyetem szakszervezeti delegációjának, hogy egyeztet a kancellárokkal közösen, hogy az egyetemen már meglévő forrásokból hogyan lehetne létrehozni egy olyan minimumot, amely alapja lehetne a béremelésnek.

Az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói háromszor mentek el Hankó Balázshoz a minisztériumba tárgyalni a bérekről, de csak a harmadik tárgyalásra sikerült közelíteni az álláspontokat, addig arról győzködték a szakszervezeti vezetők az államtitkárt, hogy az ELTE-n és a BME-n nem keresnek átlagosan 710 ezer bruttót az oktatók, ahogy ő azt állította.

Az állami egyetemek dolgozói nem csak béremelést, hanem doktoranduszi ösztöndíjak megemelését és inflációkövetést is kértek az államtitkártól. Hankó Balázs azonban a doktoranduszi ösztöndíjakat nem akarja megemelni, az inflációkövetésre pedig azt mondta, hogy „jogszabályilag lehetetlen”. A szakszervezeti dolgozókkal azután fog újra leülni Hankó Balázs, hogy beszélt az egyetemek kancellárjaival a belső források átcsoportosításáról, ami ennek a levélnek a tükrében nem ígérkezik egy könnyű feladatnak. Az ELTE és a BME béreivel a 444 részletesen foglalkozott ebben és ebben a cikkben.