Harmadszor mentek a felsőoktatási dolgozók a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral tárgyalni, hogy bérrendezést követeljenek.

Az államtitkár egy órával korábbra módosította a tárgyalások időpontját a demonstrációhoz képest, mert legutóbb a tüntetők sípolása szerinte zavarta a megbeszélést. A nagyjából egy-másfél órás tárgyalás után Szieberth Dénes, a BME szakszervezeti elnöke tartott sajtótájékoztatót (vele már mi készítettünk interjút).

„Azt hiszem, nagyon nagyon lassan, de haladunk” – fogalmazott Szieberth. Azt mondta: abban sikerült megegyezniük az államtitkárral, hogy a béremeléseknél „senkit nem hagynak hátra”, tehát nemcsak az oktatók, kutatók kapnak majd béremelést, hanem a felsőoktatásban dolgozó nem kutató személyzet, vagyis például a karbantartók is. Ezt a körülbelül 50 összegyűlt tanár és hallgató még éljenzéssel fogadta.

„Ígéretet kaptunk arra, hogy az államtitkár egyeztet a kancellárokkal közösen, hogy az egyetemen már meglévő forrásokból, hogy lehetne létrehozni egy alap minimumot. Ez lenne az alapja az emeléseknek” – mondta.

Ez azt jelenti, hogy miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem józsefvárosi ingatlanokat vesz, és a semmiből elindít egy tanárképzést, addig a Kulturális és Innovációs Minisztérium az állami egyetemeken dolgozóknak továbbra sem hajlandó többletforrást biztosítani a béremeléshez. Szieberth Dénesnek ezen bejelentését hangos pfujolás, kifütyülés követte.

Szintén vita volt a doktoranduszok ösztöndíjáról, ami jelenleg 180 ezer forint. Hankó szerint ennek a megoldása a Nemzeti Kiválóság Program kiterjesztése lehet, ami a tüntetők szerint nem elegendő ahhoz, hogy a jó hallgatókat megtartsák az egyetemen.

A felsőoktatási dolgozók azon követelésére, hogy a bérük legyen inflációkövető, Hankó Balázs azt mondta, hogy „ez jogszabályilag lehetetlen”.A demonstrálók nem voltak elégedettek, többször kiabálták, hogy „szégyen”. Következő tárgyalást nem tűztek ki, nem fix időpontban lesz, hanem azután, hogy Hankó beszélt a kancellárokkal az egyetemek belső forrásairól.

A négy megmaradt állami egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói először azután vonultak a minisztérium elé bérpapírjaikkal, hogy követeléseiket megfogalmazó levelükre nem reagált az államtitkár. Mi több, a parlamentben arról beszélt, hogy az ELTE-n és a BME-n az átlagbér 710 ezer forint. Az ELTE és a BME béreivel a 444 részletesen foglalkozott ebben és ebben a cikkben.

A felsőoktatási dolgozók ezért a második tárgyalásra is a kinyomtatott bérpapírjaikkal érkeztek. A szakszervezeti képviselők másfél órán át tárgyaltak Hankó Balázzsal, és bár nagy eredményeket nem értek el, a delegáció szerint sikerült az államtitkárnak tisztábban látni a számokat. Egyetértettek, hogy bérfejlesztésre van szükség, és abban is, hogy a diplomás átlagbérhez kell viszonyítani a felsőoktatási dolgozók bérét.

Az egyetemi dolgozók követelik, hogy:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021/22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe;
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát;
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását;
• az inflációkövető garantált éves emelést;
• a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszú távú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz igazítással;
• az egyetemek alapvető működési feltételét biztosító ún. költségkeret („fejpénz”) 2018 óta változatlan, értékének 60%-át elvesztő összeg legalább 50%-kal történő azonnali emelését.