A Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak a felsőoktatási dolgozók szerdán, hogy Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral tárgyaljanak tovább a béreikről. Körülbelül 100-150 ember gyűlt össze a minisztérium épületénél, feltűnően több hallgató és tanár, mint legutóbb.

A négy megmaradt állami egyetem, az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói múlt csütörtökön vonultak először a minisztérium elé, erről videót is készítettünk.

link Forrás

Az egyetemi dolgozók követelik, hogy:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021/22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe;
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát;
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását;
• az inflációkövető garantált éves emelést;
• a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszú távú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz igazítással;
• az egyetemek alapvető működési feltételét biztosító ún. költségkeret („fejpénz”) 2018 óta változatlan, értékének 60%-át elvesztő összeg legalább 50%-kal történő azonnali emelését.

A múlt heti, körülbelül 45 perces tárgyalás kevés sikerre vezetett, egyedül abban látszottak közeledni az álláspontok, hogy a 2021/22-től bevezetett 15 százalékos emelések az alapbérbe épüljenek be, és ne illetmény formájában kapják meg azt a dolgozók, amit például egy hitelkérelemnél nem vesznek figyelembe a bankok.

Nem kecsegtet sok jóval, hogy a tárgyalás első fordulója után is azt hangoztatta a minisztérium államtitkára, Zsigó Róbert a parlamentben, hogy az ELTE-n és a BME-n az átlagbér 710 ezer forint.

Az ELTE és a BME béreivel a 444 részletesen foglalkozott ebben és ebben a cikkben.

Szerda délután a tanárok ismét elhozták a bérpapírjaikat, amiket a demonstráció elején Gregor Anikó, a tüntetés főszervezője gyűjtött össze, hogy a szakszervezeti képviselők mellett „így vigye be tárgyalni az összegyűlt demonstrálókat”.

Hankó Balázs ezúttal nem a kapuban fogadta a szakszervezeti vezetőket, úgy tudjuk, csak később érkezett meg a tárgyalásra.

Amíg bent zajlott a tárgyalás, a tüntetés szervezői szórakoztatták a tömeget ,,beszéljünk a számokról jelige alatt”. Itt felolvasták, hogy az államtitkár szerint mennyit keresnek a különböző státuszban lévő oktatók, majd közölték a valóságot.

A tömeg többször is azt skandálta, hogy nem tudnak tovább várni, és azt, hogy „hoztunk számokat”.

A rendezők a számokat és azok jelentését sorolták. 61: százalék azoké a dolgozóké, akik bruttó 560 ezer forint alatt keresnek az ELTE-n. ,,0: a mi türelmünk.”

A rendezők gyakorlatilag stand upot adtak elő, amikor azt kezdték pedzegetni, hogy az egyetemek honnan szerezhetnének pluszpénzt, például: a képzőművészetisek eladhatnák a műveiket, a vegyészek feltalálhatnának valamit a piacra.

A tüntetők egy idő után a minisztérium felé kezdték kiabálni, hogy „kérjük a számokat”. A bent tárgyalók többször is csendet kértek. Végül kb. másfél órás tárgyalás után jöttek ki az épületből. Elmondásuk szerint „nagy eredményeket nem értek el, de most már tisztábban lát mindkét fél”.

A delegáció beszélt Hankó Balázzsal a számokról, arról is, hogy az általa a parlamentben emlegetett 710 ezer forintos átlagbér úgy jön ki, hogy abba beleszámolják a toptanárok fizetését és a pályázati pénzeket is. Hankó Balázs nagyságrendileg nem vitatta azt sem, hogy mennyit keresnek a tanárok az egyes fokozatokban.

Egyetértettek, hogy bérfejlesztésre van szükség, és abban is, hogy a diplomás átlagbérhez kell viszonyítani a felsőoktatási dolgozók bérét.Hankó Balázs elkérte a szakszervezet képviselőitől a grafikonokat, amelyek azt mutatják, hogy az elmúlt években hogyan szakadt le a felsőoktatási dolgozók átlagbére a diplomás átlagbértől. A tárgyalásokat két hét múlva folytatják.