Koronavírus-számok Magyarországon 06.11.
Elhunytak + 8 Σ 29 904
Kórházban - 39 Σ 442
Fertőzöttek + 199 Σ 806 790
Tesztek + 14 013 Σ 5 962 887
Oltottak + 13 521 Σ 5 324 996
A legújabb trendek

Az USA támogatná a koronavírusoltások szabadalmainak feloldását

május 6., csütörtök 8:56
Egy egyészségügyi dolgozó használt Covishield-fiolákkal a kezében. A Covishield védőoltást az Indiai Szérum Intézet gyártja az AstraZeneca licence alapján. Fotó: NASIR KACHROO/NurPhoto via AFP

"E globális egészségügyi krízis, a covid-világjárvány rendkívüli körülményei rendkívüli lépéseket igényelnek. Ez a kormány mélyen hisz a szellemi tulajdon védelmében, de a világjárvány legyőzése érdekében támogatja a covidvakcinák ilyen védelmének feloldását" - jelentette be szerdán Katherin Tsai, az Egyesült Államok kormányának kereskedelmi főképviselője. Az Egyesült Államok így a fejlődő világ pártjára állt egy, a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül éppen zajló csatában, melynek tárgya a koronavírus elleni védőoltások szellemi tulajdona.

India és Dél-Afrika még tavaly ősszel kezdeményezték a vakcinákhoz fűződő szabadalmak feloldását, a lépéstől a globális vakcinaellátás felfutását remélvén. Javaslatukat a dél-amerikai országok is támogatják, ami tekintettel az ottani járványhelyzetre, egyáltalán nem meglepő. Az Egyesült Államok ez idáig ellenezte a szabadalmak feloldását, és ebben nem volt egyedül: Nagy-Britannia és az EU szintén ellenezte a lépést.

Miről van szó?

Az EU és Nagy-Britannia, valamint egészen mostanáig az USA a gyógyszeripar érdekvédelmi szervezeteivel együtt azon az állásponton volt, hogy a szabadalmi jogok és a szellemi tulajdont védő szabályok feloldása nem orvosolná a helyzetet. Mi több, a gyógyszeripar szerint egyenesen rontana rajta, mivel a jövőben eltántoríthatná a gyógyszercégeket az igen tőkeigényes fejlesztésektől, ha attól kéne tartaniuk, hogy adott esetben, például egy világjárványban szimplán elvehetik tőlük szellemi tulajdonukat. "Legközelebb ki készít majd így vakcinát" - idézi erről Bren Saunders, a most már az AbbVie részeként létező Allergan egykori vezérigazgatójának tweetjét a New York Times.


A javaslat bírálói emellett azt is fel szokták hozni, hogy önmagában a szabadalmak feloldása még nem hozna vakcinabőséget, mert a vakcinák gyártásához a recept ismeretén speciális technológiára és eszközökre is szükség van, illetve mert a tömegtermelés korlátja szerintük eleve a gyártókapacitások és az alapanyagok szűkössége és az ellátási lánc sérülékenysége. Stephen J. Ubl, a Pharmaceutical Research and Manufacturers of America iparági szervezet vezérigazgatója közleményében az ellátási lánc sérülékenységén túl még azt emelte ki, hogy a szabadalmak feloldása a hamisítóknak is teret ad.

Hogy a szabadalmak feloldása önmagában kevés lehet, azt a javaslat támogatóinak egy része is elismeri. Ők további lépésként a technológiai transzfert, illetve a know-how megosztását is követelik, továbbá azt, hogy a már létező vakcinák fejlesztői szakértőkkel is támogassák a gyártókapacitások kiépítését a világban.

Lépéskényszerbe hozhatják a vakcinagyártókat

A szabadalmi védelem feloldásának más pártolói szerint viszont a szabadalmak már a puszta létükkel is korlátozzák a vakcinák fejlesztésén dolgozó többi gyógyszercéget. "Vannak még gyógyszercégek a világon, melyek képesnek érzik magukat megfelelő vakcinák fejlesztésére, már amennyiben nem kell folyamatosan a válluk fölött hátrafelé pislantgatniuk attól tartva, hogy véletlenül megsértik valaki más szellemi tulajdonát" - mondta a Timesnak Tahir Amin, az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolásán dolgozó nonprofit, az Initiative for Medicines, Access & Knowledge alapítója.

Ezzel némely gyártók is tisztában lehetnek. A Moderna például, miközben a gyógyszeripari szövetségek úgy beszélnek a szabadalmak feloldásáról, mintha az az innováció halálát jelentené, már tavaly jelezte, hogy a maga részéről nem kíván érvényt szerezni szabadalmainak azokkal a gyártókkal szemben, akik a koronavírus-járvány leküzdése érdekében fejlesztenek vakcinákat.

A szabadalmak feloldása nem egy csapásra történne. Egyrészt azt a WTO-nak egyhangúlag kéne támogatnia, majd részletesen ki is kéne dolgoznia annak keretrendszerét, ezért például Lisa Larrimore Oullette, a Stanford Egyetem szabadalmi jogra specializálódott professzora szerint az amerikai kormány döntését leginkább nyomásgyakorlásra lehetne használni annak érdekében, hogy a már létező vakcinák gyártóit rákényszerítsék termelésük minél gyorsabb felfuttatására, illetve arra, hogy termelésük nagyobb részét ajánlják fel ingyen vagy bekerülési áron a rászoruló országoknak. Hasonlóan vélekedett Ana Santos Rutschman, a Saint Louis Egyetem jogi tanszékének egészségjoggal foglalkozó szakértője is. Szerinte a gyógyszeriparnak immár érdekében áll, hogy a szabadalmak körüli vitáról az ellátás egyenlőtlenségének feloldására terelje a figyelmet a fent említett felajánlásokkal.