A Világkereskedelmi Szervezet szabálykeretei túl merevek a 21. század válságainak kezeléséhez. Komoly reformokra lenne szükség, de senki sem tudja, hogy pontosan milyenekre.
Sokan már temették a globális kereskedelmet szabályozó szervezetet. A tagoknak a kilátástalannak tűnő tárgyalások után azonban végül sikerült egy közös megállapodást felmutatniuk.
Hiába tettek ígérteket a fejlett országok, hogy igazságosan osztják majd el világszerte az oltóanyagokat, százmilliószám halmozták fel a vakcinákat, és foggal-körömmel védik a gyógyszergyártók érdekeit. Pedig mindenki jobban járna, ha a szegényebb országokba is jutna elég oltás.
A szabadalmak feloldása önmagában amúgy nem is oldaná meg a vakcinaszűkét. Az EU ezért inkább azt javasolja, hogy adományozzanak készleteket a szegényebb országoknak.
Ez nagy áttörés, még ha nem is feltétlenül lesznek gyors következményei. A szabadalmi jogok feloldását a Világkereskedelmi szervezetnek is egyhangúlag kell támogatnia, ahol még elbukhat az EU és Nagy-Britannia ellenállásán.
India és a dél-amerikai országok kezdeményezik a WTO-nál a vakcinák szabadalmának feloldását. Az kérdés, hogy ez valóban megoldaná-e a világ vakcinaellátásának problémáit, az azonban vitathatatlan, hogy a jelenlegi rendszer nem működik jól.
Azért vártak eddig azzal, hogy 4 milliárd dollár extra vámot vessenek ki amerikai termékekre, nehogy rájuk lehessen fogni, hogy befolyásolni akarják a választásokat.
A megadóztatott amerikai termékek listáján ott a mogyoróvaj, az áfonya, a narancslé, mezőgazdasági termékek, sok vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok és a bourbon whiskey is.
De elképesztően megosztott az unió, a támogatók a kínai pénz beáramlásáról fantáziálnak, az ellenzők viszont a hagyományos iparágak bedőlésével riogatnak.