Reménysugár a globális kereskedelemnek: megegyeztek a Gazdasági Világszervezet tagjai

gazdaság
június 17., 17:14

Több mint két éve elhúzódó koronavírus járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság, az ellátási láncok akadozása, nyersanyaghiány, élelmiszerválság, klímaválság: globális gazdasági krízis globális gazdasági krízis hátán. Ilyen körülmények közt egyre nőnek az elvárások a globális szervezetekkel szemben, soha nem volt nagyobb szükség a világ államainak összefogására. Mégis, a héten megrendezett Gazdasági Világszövetkezet (WTO) 12. miniszteri konferenciájától sokan a globális szervezet bukását várták, mondván:

a korlátlan szabadpiacra irányuló törekvések megbuktak, újabb megoldásokra van szükség a 21. századi egyre sürgetőbb kríziseinek megoldására,

amire a WTO jelenlegi formájában alkalmatlannak bizonyult.

A 164 tagú multilaterális (több felet érintő) szervezet feladata, hogy meghatározza a globális kereskedelmi szabályokat, és döntsön a tagországok között kialakult kereskedelmi vitákban. A WTO-tagok végül péntek reggelre „soha nem látott kereskedelmi csomagot fogadtak el az MC12-n”.

photo_camera Fotó: MARTIAL TREZZINI/AFP

Az eredetileg 2020-ra tervezett, de a koronavírus járvány miatt többször is elhalasztott miniszteri konferencia legfontosabb témái a

  • Covid-19 vakcinák szabadalmainak ideiglenes feloldása,
  • az e-kereskedelem vámmentességének meghosszabbítása,
  • a káros halászati támogatások csökkentése voltak.

A szabályok bevezetéséhez teljes egyetértésre volt szükség, így a tárgyalások nagyon nehezen haladtak. Többen is sürgették a szervezet döntéshozói működésének megreformálását, hogy képes legyen érdemi eredményeket elérni az olyan sürgető problémák terén, mint például a klímaváltozás.

Nem késő a vakcinák igazságos elosztásáról beszélni?

A slágertéma egyértelműen az a 2020-ban előterjesztett javaslat volt, amely a járványhelyzetre hivatkozva feloldotta volna a szabadalmakat védő szabályokat, hogy a szegényebb országokban olcsóbban lehessen legyártani az ellenanyagokat. A fejlett és fejlődő országok alapvető érdekkülönbségei miatt kialakult vita azonban hosszasan elhúzódott. A fejlett országok azzal érveltek, hogy a szabadalmak biztosítják, hogy a gyógyszergyártóknak megérje anyagi és emberi erőforrásokat befektetni a gyógyszerek fejlesztésébe, a gyógyszergyártók pedig így is elegendő vakcinát gyártanak az egész világ számára. Csakhogy az elosztás nem sikerült valami fényesen: a 2021 végére legyártott 4,7 milliárd vakcina adagok 80 százaléka a G20 országokba került.

photo_camera Fotó: FABRICE COFFRINI/AFP

Az, hogy a fejlett országok nem tartották be az igazságos elosztásról tett ígéreteiket hozzájárulhatott az omikron variáns elterjedéséhez, ami a progresszív kritikusok szerint rávilágított a WTO képviselte kereskedelmi elvek ellentmondásaira: a piac nem képes a globális válságok kezelésére jelentősebb állami beavatkozás nélkül.

A szabadalmak ideiglenes feloldását Dél-Afrika és India közösen kezdeményezte, és a szervezeten belül közel száz – többségében fejletlen - ország támogatta. A Nyugat szinte egységesen ellenezte az ötletet, később azonban Amerika mégiscsak beállt mögé. Az EU hajlandó lett volna bizonyos keretek között engedni: lehetővé tették volna, hogy a szabadalom tulajdonosának beleegyezése nélkül gyárthasson egy ország gyógyszert. Ezt viszont jelenleg csak a hazai piacra gyárthatnák, és kötelezve lennének a gyártó ellentételezésére, ami a szegényebb országoknak nem kifejezetten érte volna meg.

Konfliktust okozott az is, hogy a nyugati országok szerint Kína túl nagy versenyelőnyhöz jutna a szabadalmak feloldásával. A fejlődő ország kategóriába sorolt Kínával kapcsolatban többször is felmerült, hogy ne vonatkozzanak rá az ezen országokat érintő kedvezmények.

A tárgyalásokon már egy olyan tervezetről volt szó, amely bár feloldotta volna a vakcinák szabadalmát, nem vonatkozott az eredeti tervezetben szereplő tesztekre, gyógyszerekre, és más kezelési formákra. Erre válaszképp több mint 150 szervezet küldött nyílt levelet a konferenciára, amiben felszólították a WTO tagjait, hogy ne fogadják el a tervezetet, és térjenek vissza a 2020-as tervezetben foglaltakhoz.

A tárgyalások végül két napot csúsztak, a felek nehezen egyeztek meg a szabadalmi jogokat védő szabályok feloldásáról. Péntekre azonban a megállapodás szerint a vakcinákra vonatkozó szabadalmi jogokat feloldották, az egyéb gyógyszerekről, és tesztekről pedig ígéretet tettek, hogy hat hónapon belül dönteni fognak.

Vámmentes e-kereskedelem

Az elmúlt negyedszázadban a digitális gazdaság mentesülhetett a hagyományos áruk kereskedelmére vonatkozó vámok alól: a WTO tagjai 1998-ban állapodtak meg az e-kereskedelmi moratóriumról, ezt a döntést pedig bizonyos időközönként megerősítették.

India és Dél-Afrika viszont pont a digitális piac növekedésére hivatkozva nyújtottak be egy, a moratórium újra értelmezésére vonatkozó javaslatot 2020-ban. A javaslat szerint a moratórium csak az adatátvitelre vonatkozik – „a bitekre és bájtokra” -, tehát magára a digitalizált produktumra – filmekre, 3D nyomtatott tárgyakra, videójátékokra, szoftverekre, zenére – nem. Mivel a digitális piac egyre nagyobb és egyre tágabb lesz, ezért szerintük itt lenne az ideje újragondolni a moratóriumot. Az ötletet sokan kritizálták, mondván az gúzsba kötné a digitális piacot és rövidesen visszaesne a fejlődés, ami akkora gazdasági kiesést jelentene, hogy a vámból származó bevételek nem érnék meg a tagállamoknak. A másik probléma a javaslattal, hogy az alkalmazása a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen lenne a digitális piac lekövethetetlensége miatt. Így Indiának a moratórium elvetésének ötlete inkább tárgyalási alapként szolgált: bizonyos források szerint ezt a követelésüket áldozták be a halászati támogatásokra vonatkozó átállási időért cserébe.

photo_camera Piyush Goyal indiai kereskedelmi és ipari miniszter. Indiára sokan a fejlődő országok élharcosaként tekintettek. Fotó: FABRICE COFFRINI/AFP

Szerdán a felek végül megegyeztek a moratórium meghosszabbításában 2023 március végéig, így egy darabig ismét nem kell aggódni, idén is vámmentes marad a Netflix and chill.

Büdös a hal?

A tengerek, és óceánok élővilágának pusztulásáért nagyban felelős túlhalászás (overfishing) visszaszorításáról már több mint húsz éve folytak a tárgyalások, javarészt eredménytelenül. A tárgyalásokon India harcosan képviselete a fejlődő országokat, csökkentési kötelezettség alóli felmentést, vagy átállási időt követelve a fejlődő felektől. A fejlődő országok felmentése Kínára is vonatkozott volna, ami annak fényében, hogy a globálisan halászatra elköltött 35 milliárd dollár 21%-át Kína költi, eléggé visszavett volna a döntés hatékonyságából.

A végső csomagban végül sikerült részeredményeket elérni. A tagok nem támogathatnak

  • illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot, ami hát...
  • halászatot túlhalászottnak minősített területeken, kivéve a fejlődő országokat, ahol két év átállási időt határoztak meg.

A mentességet illetőleg a szöveg homályosan fogalmaz, így előfordulhat, hogy bizonyos országok hosszabb tudják majd támogatni a kártékony halászatot. Ezzel kapcsolatban - India hajthatatlanságát látva - korábban már több környezetvédő szervezet is hangot adott az aggodalmának.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt