Koronavírus-számok Magyarországon 11/30/2021
Elhunytak + 195 Σ 34 521
Kórházban + 158 Σ 7 596
Fertőzöttek + 6 390 Σ 1 103 108
Tesztek + 20 309 Σ 8 443 744
Oltottak + 5 461 Σ 6 126 420
A legújabb trendek

Az EU ellenállásán bukhat el a vakcinák szabadalmának a feloldása

május 7., péntek 9:00

"A vakcinagyártás korlátja a gyártókapacitás és a minőségbiztosítás, nem a szabadalmak" - közölte szóvivője útján Angela Merkel német kancellár csütörtökön, arra a hírre reagálva, hogy az Egyesült Államok kormánya 180 fokos fordulatot vett a szellemi tulajdon védelmének kérdésében, és támogatásáról biztosította a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) javaslatát, hogy oldják fel a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák szabadalmi védelmét. Ez elég erős üzenet, jelzése annak, hogy az Európai Unió, melynek támogatására feltétlen szükség volna a szabadalmak feloldásához - ehhez egyhangú döntés kell a WTO-ban -, nem fogja megadni azt.

Az amerikaiak szerdai döntése után az EU csütörtökön elsőre engedékenyebben reagált, már amennyiben azt közölték Brüsszelben, hogy "megfontolják" Biden kormányának javaslatát. De hamar jelezték azt is, hogy az EU hol áll a kérdésben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtöki beszédében egyáltalán nem biztosította támogatásáról a tervet. Ez tőle annyira nem meglepő, korábban határozottan ellenezte a szabadalmak feloldását.

Leyen azt mondta, hogy az EU "készen áll bármilyen, a válságot hatékonyan és gyakorlatiasan kezelő javaslat megtárgyalására", de jelezte, hogy a hatékony és gyakorlatias megoldás szerinte a vakcinák "bőséges" exportja volna. Az EU ez esetben nem a levegőbe beszél: szemben a vakcinaexportot áprilisig teljes mértékben tiltó, azóta az USA-ban egyáltalán nem is használt védőoltások, például az AstraZeneca exportját korlátozottan engedélyező gyakorlattal, az unió már akkor bőven exportált vakcinákat, amikor még kontinensszerte szűkében voltak a dózisoknak. "Minden vakcinagyártó országot felszólítunk, hogy engedélyezze a vakcinák exportját, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek megzavarhatják az ellátási láncot" - mondta.

Ez utóbbi félmondata nagyon is hangsúlyos problémára hívta fel a figyelmet. A szabadalmi vitában gyakran elhangzó érv, hogy önmagában a szabadalmak feloldása még nem jelent megoldást, attól nem lesz hirtelenjében több vakcina, ha bárki szabadon másolhatja a már meglévő védőoltásokat. Van ebben igazság, hiszen már most is több gyártó licencelte termékét - így gyárthatja az indiai Szérum Intézet Covishield néven az AstraZeneca védőoltását, és gyárthatja az amerikai Novavax vakcináját is, amit még Dél-Koreában és Japánban is licenceltek. A Moderna pedig már decemberben jelezte, hogy a maga részéről nem fog érvényt szerezni szabadalmainak, amennyiben azokat a koronavírus elleni vakcinák előállításához használnák más gyártók.

Persze az is tény, hogy a szabadalmak és a szellemi tulajdon védelme is jelent akadályt, leginkább a védőoltások kutatás-fejlesztésében, ahol a fejlesztésen dolgozóknak arra is figyelniük kell, nehogy rálépjenek valaki lábujjára.

De az is, hogy pillanatnyilag a vakcinagyártást jobban hátráltatják a technológiai transzfer - részben a járványügyi utazási korlátozások miatt bonyolultabbá vált nemzetközi kereskedelem miatti - nehézségei és az alapanyagok szűkössége. Von der Leyen is erre utalhatott, amikor az ellátási láncok megzavarásáról beszélt. Vagy még konkrétabban azokra az amerikai intézkedésekre, melyek a vakcinák exportján túl a vakcinagyártáshoz szükséges eszközök exportját is megtiltották. És itt most nem bonyolult gépekről, érzékeny technológiáról beszélünk, hanem például nejlonzsákokról, melyekben az összetevőket keverik, hogy a chilei szappanfáról, erről a nagy mennyiségben csak ott növő fáról, mely elengedhetetlen összetevője a Novavax oltásának, ne is beszéljünk.

Von der Leyen mondandójának másik fele is utalásértékű. A gyógyszeripar általános pánikkal reagált a szabadalmi oltalom feloldásának lehetőségére, mert attól tartanak, hogy ez precedenst teremthet - magyarán minden alkalommal, amikor egy olyan terméket fejlesztenének nagy költséggel, amire éppen nagy szükség van a világban, tartaniuk kéne attól, hogy értékes szabadalmaikat egyszerűen hatályon kívül helyezik. Ez a fenyegetés nagyon hatékonyan kényszerítheti rá a gyártókat, hogy minél több vakcinát szabadítsanak fel, és adományozzanak vagy értékesítsenek bekerülési áron.

Abban amúgy nincs vita, hogy pillanatnyilag nem működnek jól a dolgok. Miközben az EU éppen a megállapodás küszöbén áll a Pfizerrel újabb 1,8 milliárd dózis lekötéséről 2022-23-ra - ezek a 18 évesnél fiatalabbaknak, illetve az új variánsok elleni védelemre és a már beoltottak emlékeztetőoltásaira kellenének -, a világ nagy részén még az egészségügyi személyzet sincs beoltva a vírus ellen. Alex Tabarok közgazdászprofesszor, a jóléti közgazdaság szakértője a Marginal Revolutionön megjelent írásában arról értekezik, hogy a szabadalmi oltalom feloldása olcsó látszatmegoldás a problémára, amivel a világ kormányai legfeljebb azt próbálhatják megúszni, hogy pénzt tegyenek a rendszerbe.

"Mit tehetünk az ellátás bővítéséért? Sajnálom, de nincs gyors és olcsó megoldás. Költenünk kell" - írja, vagyis az államoknak kéne támogatniuk a gyógyszercégeket a gyártókapacitások bővítésében, az ellátási lánc kiépítésében, vagy akár azzal, hogy rendkívül túlárazva vásárolnak vakcinákat a gyártóktól, hogy azok aztán a többletbevételből további vakcinákat gyárthassanak, amiket már bekerülési áron adhatnak tovább a szegényebb országoknak - ezt amúgy a Pfizer már jelenleg is megteszi.

Másrészt viszont a Pfizer az idei első negyedévben már 3,5 milliárd dolláros forgalmat ért el a vakcinájával, ami több százmillió dolláros profitot jelent. A Moderna 1,7 milliárdos forgalmat ért el ugyanebben az időben. Velük szemben az AstraZeneca előre lemondott a vakcinák által termelt profitról.

A lényeg a lényeg, mint azt korábbi cikkeinkben is jeleztük, a szabadalmi csata egyáltalán nem lefutott, és az EU, illetve azon túl Nagy-Britannia, Svájc és Japán ellenállásán elbukhat a javaslat. Az EU-n belül Németország ellenzi a leghevesebben, de még a Biden javaslatát üdvözlő francia elnök, Emmanuel Macron is arról beszélt, hogy ennél rövidtávúbb megoldás kéne a válságra, ami szerinte is az volna, ha vakcinákat adományoznának a szegényebb országoknak. (Via The New York Times. Borítókép: CHRISTIAN CHARISIUS/AFP)