A jelek szerint Netanjahu máris nyert a palesztin-izraeli konfliktusban

május 14., péntek 11:53
  • A múlt héten még reális esély volt rá, hogy ellenzéke kormányt tud alakítani az arab párt és az izraeli szélsőjobboldal támogatásával.
  • Azóta mind az arabok, mind a szélsőjobboldal kihátrált az alkuból.
  • A harcok közben egyre jobban eszkalálódnak.
Benjamin Netanjahu a Jeruzsálem-nap alkalmából május 9-én tartott rendkívüli kormányülésen. Ezen a napon szélsőséges izraeli csoportok tartottak provokatív felvonulást, ami után annyira elszabadult az erőszak, hogy az ország elnöke, Reuven Rivlin már polgárháborútól tart. Fotó: AMIT SHABI/AFP

Izraelben négy egymást követő parlamenti választás is patthelyzetet eredményezett: se Netanjahunak, se ellenzékének nem volt elég mandátuma a kormányalakításhoz - ezért is került sor két éven belül már négy előrehozott választásra. A legutóbbi szintén patthelyzet-közeli eredményt hozott, ám egy ideig úgy tűnt, hogy a hirtelen királycsináló szerepbe kerülő Naftali Bennett, Netanjahu eddigi szélsőjobboldali szövetségese hajlandó lenne hatalommegosztó megállapodást kötni Netanjahu ellenzékével. Ám az Axios legújabb jelentése szerint Bennett most kifarolt a centrista Yair Lapid vezette ellenzékkel kötendő megállapodásból. Lapidnak Bennett támogatása nélkül nem lenne többsége az izraeli parlamentben, így az Axios tudósítója, Barak Ravid szerint szinte biztos, hogy újabb előrehozott választás következik az országban, addig pedig Netanjahu továbbra is a posztján maradhat.

Lapid helyzete eleve nem volt egyszerű, mert pusztán Bennett támogatása nem lett volna elég a kormányra kerüléséhez. Ahhoz az izraeli arab pártok támogatására is szükség volna. Az izraeli szélsőjobb és az arab pártok együttműködésére fura mód egészen a mostani válság kirobbanásáig még esély is látszott, ám ez most bizonyosan elillant. Manszúr Abász, az arab párt vezetője már hétfőn kivonult az egyeztetésekről, csütörtökön pedig már Bennett is bejelentette, hogy az új kormány ötlete már nincs az asztalon, és inkább Netanjahuval kezd egyeztetni egy jobboldali kormány összeállításáról. Ezt azzal indokolta, hogy a jelen helyzet "megköveteli az erő alkalmazását és a hadsereg bevetését városainkban", amit Manszúr pártja biztosan ellenezne, vagyis egy támogatását élvező kormány nem hajthatna végre.

Bennett sajtótájékoztatója után Lapid is megszólalt. Azt mondta, hogy Bennett visszalépése ellenére a még rendelkezésére álló húsz napban folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat. Ennek lejárta után újabb 21 napon át bármelyik parlamentbe jutott párt megpróbálhat kormányt alakítani, ehhez 61 képviselő támogatását kell megszereznie a 120 fős parlamentben. Amennyiben egyik párt sem jár sikerrel, új választást kell kiírni.

Az Axios szerint ebben a 41 napban Netanjahu várhatóan megpróbálkozhat a választási törvény módosításával annak érdekében, hogy a miniszterelnököt közvetlenül válasszák, Bennett pedig azzal próbálkozhat, hogy egyesíti Jamina nevű pártját Netanjahu Likudjával, remélvén, hogy úgy előkelő helyre kerülhet a Likud listáján.

Az országban közben még feszültebbé vált a helyzet, és fokozódott a harcok intenzitása. Ennek leglátványosabb jele, hogy ebben a konfliktusban először az izraeli szárazföldi erőket is bevetették - igaz, a szárazföldi erők egyelőre nem léptek be a Gázai övezet területére, csak tüzérséggel lövik a palesztin területet. Egy esetleges invázió nagyon komoly eszkalációt jelentene, mert bizonyosan megsokszorozná a halálos áldozatok számát, és Izrael is nagyobb veszteségeket szenvedne, mint az eddigi harcok során. Mert bár eddig is voltak izraeli áldozatai is a harcoknak, a palesztinok veszteségei bő tízszeresei voltak eddig Izraelének.