Közel húsz éve zajlik a pereskedés a területről, ami az izraeli állam szerint lakatlan volt.

Nem hoztak békét az ünnepek Jeruzsálemben.

Erős a gyanú, hogy a megfigyelésükhöz köze van az izraeli kormánynak, de nincs rá bizonyíték.

Jeruzsálemben beszélt a leköszönő német kancellár.

A palesztin hatóságok egymillió Pfizert kaptak volna Izraeltől, de mégsem kérik, mert hamarabb lejárnak, mint azt korábban az izraeliek állították.

A tömegben azt skandálták, hogy halál az arabokra.

Távozása előtt Netanjahu még szítja a feszültséget.

Bidennek még komoly fejtörést okozhat, hogy pártjának balszárnya és szavazóinak egy jó része egyre inkább elnyomó agresszornak látja Netanjahu kormányát, és követeli, hogy az amerikai kormány álljon ki a palesztinok jogaiért.

A lezárt térségben 1000 épület megsemmisült, 1800 pedig lakhatatlanná vált. Miközben az első segélyszállítmányok megérkeztek Gázába, órákkal a tűzszünet után újra rendőrök és palesztin tüntetők csaptak össze az Al-Aksza mecsetnél

Az amerikai kormány eddig visszafogottan nyilatkozott az izraeli-palesztin konfliktusról, és megakadályozta, hogy az ENSZ BT felszólítsa a feleket a békekötésre. Most viszont talán Bidennél is betelt a pohár.

Az izraeli erők libanoni célpontokat is bombáztak szerda délután. A magyar kormány pedig elmagyarázta, miért nem támogatta az EU állásfoglalását az ügyben.

Ráadásul hétfőn még nagyobb támadást indított Izrael.

Bár nemzetközi szóvivőjük most azt állítja, ő tévedett, a helyi sajtójelentések szerint az izraeli hadsereg az invázió hírével csalta be a gázai alagutakba a Hamász harcosait.

Az izraeli arabok pártja után a szélsőjobboldal is kihátrált az ellenzékkel folytatott koalíciós tárgyalásokból, így Netanjahu legalább a következő, két éven belül ötödik előrehozott választásokig hatalmon maradhat.

Az iszlamisták pedig 190 rakétát lőttek ki Izrael felé.