Koronavírus-számok Magyarországon 10/21/2021
Elhunytak + 20 Σ 30 468
Kórházban + 47 Σ 1 105
Fertőzöttek + 2 361 Σ 841 277
Tesztek + 19 494 Σ 7 217 103
Oltottak + 3 075 Σ 5 932 239
A legújabb trendek

Nem nagyon érdekli az európai kormányokat a romák átoltottsága

május 24., hétfő 12:33
  • Nagyon alacsony a romák oltásai hajlandósága Magyarországon.
  • És nem csak Magyarországon, más országokban is hasonló a helyzet.
  • Az európai kormányok pedig nem erőltetik meg magukat, hogy elérjék és meggyőzzék a roma közösségeket.
  • Nincs internetük, nem tudnak elutazni az oltópontokra, nincsenek megbízható információik.

A magyar kormány kommunikációja nem győzi meg a romákat

A Pécsi Tudományegyetem januári felmérése szerint a romák mindössze 9 százaléka szeretett volna koronavírus elleni vakcinát. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa szerint a romák között is vannak vírusszkeptikusok és oltásellenesek.Az elzárt településeken élők és az alacsonyan iskolázott emberek sokkal védtelenebbek az álhírekkel és olyan konteókkal szemben, mint például, hogy az oltással chipet raknak az emberekbe vagy Bill Gates így akar hatalomra törni. Az iskolázatlanabbaknak „az álhírek dzsungelében nem egyszerű sövényt vágni.”

Másrészt eleve van bennük a magyar egészségügyi rendszerrel szemben egyfajta bizalmatlanság, például mert korábban már tapasztaltak diszkriminációt. Az elzárt településeken, szegregátumokban élők pedig háziorvost is csak ritkán látnak, az ilyen szegény körzetekben eleve sok a betöltetlen praxis, előfordul, hogy hetente alig néhány órában érhető el háziorvos.

Szintén probléma, hogy az oltópontok sokszor 50-60 vagy akár 100 kilométerre is vannak, a mélyszegénységben élőknek pedig nincs több ezer forintjuk a busz- vagy vonatjegyre.

Kadét Ernő szerint sokakban azért is van ellenszenv a vírus elleni védekezéssel és az oltásokkal szemben, mert a járványügyi korlátozások gazdasági hatásai őket befolyásolta a leginkább, amiért elveszítették a megélhetésüket biztosító alkalmi munkákat.

Koronczi Gábor Tamás osztopáni háziorvos úgy látja, hogy a legnagyobb akadály a regisztráció.

„Nagyon kevés a számítógép, akinek van, sokszor még odáig sem jut el, hogy családtagjának új e-mail fiókot nyisson, hogy regisztrálni tudjon, mert ugye egy fiókról csak egy TAJ-t lehet jelenteni. A telefonos elérhetőség is problémás, akinek van, nem mindig van pénze feltöltésre, de ez inkább az oltás szervezésében jelent problémát” – mondja.

A regisztrálásban a polgármesteri hivatal is próbál segíteni, de Koronczi szerint sokan akarnak a rendelőben is regisztrálni, mert nekik ez a logikus. Az oltást is általában a rendelőben szeretnék megkapni, nem szívesen utaznak oltópontokra. Azzal próbálnak segíteni, hogy az idősebbeket, nehezen közlekedőket az önkormányzat kisbuszával szállíttatják a rendelőbe vagy az oltópontokra.

Koronczi azt mondja, hogy az idősek nagy részét mostanra a roma közösségekben is rá tudták venni az oltásra, és a segítségek miatt hétről hétre egyre több dolgozó roma is regisztrál.

Hiába az óriásplakát

Hiába költött csak december óta 28 milliárdot a Kabinetiroda a kormányzati koronavírus-hirdetésekre, amibe még sztárokat is bevontak, Kadét Ernő szerint ez a szegény embereket nem győzi meg, a híres emberek szerepeltetéséről pedig gyakran azt gondolják, hogy csak lefizették őket.

Szerinte az emailcímes regisztráció nagyban megnehezíti a romák oltáshoz történő hozzáférést, ezért sokkal több értelme lenne, ha regisztráció nélkül bárki hozzájuthatna valamelyik vakcinához a háziorvosnál. Kadét Ernő szerint az oltási igazolványhoz kötött lazítások sem igazán érik el ezt a célcsoportot, mert a mélyszegénységben élőknek amúgy sem lenne pénze szórakozásra, így ez nem motiválja őket abban, hogy felvegyék az oltást.

Ezek a problémák enyhítésére indult több civil szervezet bevonásával az Oltass, hogy élhess kampány, amely során önkéntesek látogatják a romatelepeket, és próbálják az embereket meggyőzni, és segíteni őket a regisztrációban, mémeket terjesztenek a közösségi médiában, bevonnak ismert romákat és egészségügyi szakembereket a kampányba. A kampányban részt vesz az aHang, a Dikh Tv, a RomNet, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány, az 1 Magyarország Kezdeményezés és az Országos Roma Önkormányzat. Ennek az első üteme most zárult le, és Kadét Ernő szerint jelentős eredményeket értek el, de még mindig van mit tenni. Azt mondja, hogy azokon a helyeken, ahol felütötte a vírus a fejét, és sokan meghaltak, kérés nélkül szinte mindenki beoltatja magát, több munka van azokon a romatelepeken, ahol csak a hírekből ismerik a koronavírus fogalmát.

Csak Szlovákia ügyelt a romák oltására

A European Roma Rights Centre (ERRC) munkatársa, Jonathan Lee szerint a roma közösségek elérése nem magyar probléma, szerte Európában nagyon alacsony a romák oltási kedve, és a kormányok nemigen törődnek velük. Egyedül Szlovákia tette kiemelt prioritású csoporttá a romákat az oltási kampányban, mivel a lakosság átlagánál nagyobb valószínűséggel szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, súlyos fogyatékosságban, légúti és mozgásszervi betegségekben, cukorbetegségben, asztmában, hörghurutban, tüdőgyulladásban és az elhízással kapcsolatos betegségekben.

Annak ellenére, hogy Szlovákiában országosan nagyon kicsi volt az oltási hajlandóság – egy decemberi felmérés szerint a populáció 75 százaléka nem oltatná be magát –, a szlovák kormány erőfeszítéseket tett külön a romák meggyőzésére. Civilek közreműködésével mobil egységeket állított fel, amelyek a romatelepeket látogatták.

A többi ország ilyen figyelmet nem mutatott a romák iránt, holott az Európai Bizottság hivatalos oltási iránymutatása szerint a tagállamoknak elsőbbséget kell biztosítania a kiszolgáltatott társadalmi-gazdasági csoportoknak. Márpedig ezekbe a csoportokba minden országban beletartoznak a romák.

„Mind az EU-n belül, mind azon kívül aggodalomra ad okot, hogy a romákat ugyanúgy elhanyagolják az oltási kampányok során, mint ahogy az egész járvány alatt tették. Amikor az európai hatóságok meghozták a vészhelyzetre vonatkozó intézkedéseket, akkor is figyelmen kívül hagyták a romákat” – vélekedik Jonathan Lee.

Európában sorra hozták meg a pénzügyi enyhítéseket a különböző társadalmi csoportok és munkaerőpiaci szereplők számára, de a romáknak és a mélyszegénységben élőknek semmilyen pénzügyi segítséget vagy enyhítést nem adtak. Mitöbb Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában illegálisan karanténba is helyezték őket, mert azt gondolták, hogy népegészségügyi kockázatot jelentenek.

Jonathan Lee szerint nem csak az a probléma, hogy a roma közösségek nehezen elérhetők, hanem hogy a rendszer már eleve úgy épül fel, hogy a romák ki vannak rekesztve. Az egészségügyi intézményekben rasszizmussal szembesülnek, és sokuknak nincs egészségbiztosításuk sem, elszigetelt helyeken élnek, ahol nincs se kórház, se rendelő. Ezen kívül több országban is, például Ukrajnában, Észak-Macedóniában és Moldovában az is problémát jelent, hogy sokan nem rendelkeznek dokumentumokkal, például személyigazolvánnyal, ami miatt csak korlátozva férnek hozzá a közszolgáltatáshoz és az egészségügyhöz.

A német Open Society Roma Initiatives Office szerint Németországban 150 ezer roma van bejelentve, de valójában ennél sokkal többen vannak, csak éppen láthatatlanok a rendszer számára. Az Euronews cikke szerint Görögországban nagyjából 50 ezer olyan ember lehet, akiknek dokumentumhiány miatt nincs hozzáférése az egészségügyi rendszerhez, nagy részük roma származású.

Jonathan Lee úgy látja, hogy az embereknek arra is jó okuk van, hogy ne bízzanak a hatóságokban, ugyanis az egyetlen interakció a hatóságok és a romák között az általában a rendőrökhöz és valamilyen feltételezett bűncselekményhez kapcsolódik.

„Magyarországon nem ismeretlen, hogy a mentők megtagadják a bejutást a roma többségű területekre, de az ERRC olyan ügyekben is indított vizsgálatot olyan kórházak ellen, amelyekben az egészségügyi személyzet verbálisan bántalmazta a szülni készülő roma anyákat. A kényszersterilizálások pedig Magyarországon még 2001-ben, Csehországban pedig 2012-ben is előfordultak. Ha a romáknak az egyetlen tapasztalata az állammal és az egészségüggyel a bántalmazás és a diszkrimináció, akkor miért bízna meg bennük hirtelen, amikor azt mondják, hogy be kell adatni az oltást?” - kérdezi Lee.

Az ECCR szerint célzott közegészségügyi tájékoztató kampányokra lenne szükség, amelyek megkísérlik helyreállítani a roma közösségek bizalmát. A kormányzati döntéshozóknak kellett volna látniuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük ezeknek a közösségeknek, és olyan intézkedéseket kellett volna hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a lakosság minden tagja egyenlő mértékben férhessen hozzá az oltáshoz.