Litvánia kiszáll a Kínát és a kelet-közép-európai országokat tömörítő együttműködésből

Litvánia kiszáll a Kína által életre hívott 17+1 elnevezésű kezdeményezésből, melyben Peking a kelet-közép-európai régió országaival tárgyal, illetve köt megállapodásokat. Erről pár nappal ezelőtt a balti ország külügyminisztere beszélt a Politicónak. Gabrielius Landsbergis elmondta azt is, hogy Litvánia arra fogja biztatni a többi tagállamot, hogy kövessék példájukat, és lépjenek ki a projektből.

A 17+1 kezdeményezést korábban is számos kritika érte már az érintett európai országok felől, mivel az együttműködés kereteit egyértelműen Kína diktálja, és a meghívott európai országok nem közösen vesznek részt a tárgyalásokon, hanem Peking külön-külön tárgyal velük, sokszor akár meg is versenyeztetve őket egymással.

Landsbergis szerint épp itt lenne az ideje, hogy az európai országok közösen, az EU közbeiktatásával tárgyaljanak Kínával, és ne különalkuk szülessenek. Litvánia kilépésével 11 EU-s tagja marad a csoportnak: Magyarország mellett Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Görögország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Ezen kívül az unión kívül tagja még Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia.

Egy ideje már érezni lehetett, hogy a csoport több tagja is távolodni igyekszik Pekingtől: az év elején több EU-tagállam sem a legmagasabb szinten képviseltette magát a Hszi Csin-ping által összehívott online csúcson.

A litván parlament múlt héten döntött arról is, hogy kitiltják az ország 5G-hálózatának építéséből a nem nyugati országokból származó technológiákat, ami nyíltan a kínai Huawei elleni lépés volt. A parlament 2025-ig adott időt a telekommunikációs cégeknek, hogy minden kínai gyártású hardware-t kiszedjenek az infrastruktúrájukból. A védelmi minisztérium helyettes vezetője, Margiris Abukevičius akkor arról beszélt a Politicónak, hogy egy politikai döntést hoztak meg azzal kapcsolatban, hogy országuk a nyugathoz tartozik.

Ugyan a kínai külügy higgadtan fogadta a litvánok kilépését, a pártsajtó közel sem volt ennyire visszafogott, és a kormánylapban azonnal megjelentek a Litvániát gyalázó vélemények.