Nem azt mutatják a KSH összhalálozási adatai, mint ami az operatív törzs napi jelentéseiből kiderül a járvány áldozatainak a számáról

• Az operatív törzs napi jelentései szerint áprilisban volt a legtöbb áldozata a járványnak
• A KSH legfrissebb adatai szerint ugyanakkor márciusban hunytak el Magyarországon kiugróan sokan, áprilisban már csökkent a szám

Tavaly tavasszal, 2020 áprilisában 10 500-an haltak meg Magyarországon. A koronavírus-járvány első hullámának a csúcsán voltunk, abban a hónapban hivatalosan 303-an áldozata volt a járványnak.

Egy évvel később, 2021 áprilisában a legfrissebb KSH-s adatok szerint 14 714-en haltak meg Magyarországon. A koronavírus-járvány harmadik hullámának a csúcsán voltunk, a járvány áldozatainak a száma hivatalosan 6 706 volt abban a hónapban. Több mint 22-szerese az első hullámának.

A tavalyi áprilishoz képest idén 40 százalékkal többen haltak meg. Az elmúlt tizenkét hónapban, azaz 2020. május és 2021. április között a halálozások száma 21 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakkal összehasonlítva.

Van ugyanakkor egy furcsaság: a KSH-s összhalálozási adatok nem mozognak együtt szorosan az operatív törzs napi jelentéseiben szereplő számokkal az áldozatokról.

A KSH-nál a márciusi meredek emelkedés után az április már erősen lecsengő halálozási adatokat mutat. Míg az operatív törzs jelentései szerint áprilisban tovább emelkedett az áldozatok hivatalos száma az egyébként is magas márciushoz képest.

Ilyen furcsa elcsúszás már az őszi második hullámban is látszott. A KSH-s összhalálozási adatok szerint hamarabb (már novemberben) kiemelkedőn magas volt a halálozás, és decemberben is ilyen magas szintet mutattak. Az operatív törzs adatai szerint később és rövidebb ideig volt kiugró a Covid-áldozatok száma. A KSH-s adatokban nincs feltüntetve a halálok, de novemberben és decemberben aligha volt más magyarázat a magas halálozásra, mint a járvány és annak következményei az egészségügyi ellátására, akár a nem covidos ellátásában.

Ha a két hivatalos adatot nézzük, akkor áprilisban az összes magyar haláleset 46 százalékában Covid-fertőzöttek hunytak el. Ezt a rendkívül magas számot magyarázhatja, ha az operatív törzs adataiban később jelentek meg az áldozatok, amikor a KSH szerint már kevesebben hunytak el.

A KSH és az operatív törzs más-más módszer alapján számol. A statisztikai hivatal az anyakönyvvezetőktől származó adatokat összesíti (ezekben nem tüntetik fel a halálokokat). Ez eltart egy darabig, és utólag is tisztítják a számokat. Ezért a gyorstájékoztatóban szereplő első adatok később még emelkednek. Vagyis a most áprilisra jelzett 14 714 havi haláleset minden bizonnyal magasabb lesz a későbbi statisztikákban. De annyival aligha, hogy meghaladja a márciusi 17 304-et.

Csak pár példa:

• a novemberről szóló gyorsjelentésben az első adat szerint 15 366-an haltak meg Magyarországon abban a hónapban, most már 1 269-cel több, 16 635 haláleset szerepel a statisztikában
• a decemberről szóló jelentés első adata 16 141, a mostani 16 998.
• a januárinál 12 916 halálesetet korrigáltak utólag 13 781-re
• februárról 11 024 volt az első adat, 11 819 szerepel most a statisztikában
• márciusról először 16 379 halálesetet jelentettek, most 17 304 halálesettel számolnak abban a hónapban

Az operatív törzs ugyanakkor zömmel kórházi adatokból állíthatja össze a napi jelentésekben szereplő adatokat. Ez az adatszolgáltatás csúszott meg elismerten is a húsvéti hosszú hétvégén. Utólag a napi jelentésben lévő számokat nem korrigálják, a Covid-áldozatok valamikor később jelennek meg a hivatalos tájékoztatásban. Ha a KSH-s adatokból indulunk ki, akkor jóval később.

A heti KSH-s összehalálozási adatoknál is az látszik, hogy az előző éveknél sokkal többen hunytak el márciusban és áprilisban. (Ezeket a számokat is utólag korrigálja a KSH, felfelé, vagyis az utolsó pár hét még emelkedni fog.)