Kiadtak néhány visszatartott adatot: nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapta el a koronavírust

Szurovecz Illés
járvány
2021 június 02., 03:58
  • Végre megtudhattuk, mennyien haltak meg koronavírusban az ország különböző szegleteiben.
  • Érthetetlen, de ezek az adatok alapesetben nem nyilvánosak, legfeljebb hónapokon át húzódó közérdekű adatkérésekkel hozzáférhetők.
  • A harmadik hullám legkeményebb hetei még mindig homályosak ebből a szempontból.
  • Úgy tűnik, a szegény vidékeken, ahol az egészségügyi ellátáshoz is nehezebb hozzáférni, sokkal nagyobb eséllyel haltak meg a fertőzöttek.

Március elején azt állította a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), hogy fogalmuk sincs, melyik megyében hány koronavírusos fertőzött halt meg naponta a második hullámban. Ez azért is volt meglepő, mert az operatív törzs honlapján naponta frissítik a budapesti és vidéki halottak számát.

Most a K-Monitor hasonló adatigénylése mégis eredményre vezetett: ha nem is naponta, csak összesítve, de a megyeinél részletesebb, települési bontásban küldték el a számokat. A géppel olvashatatlan, szkennelt dokumentumból első lépésként ugyan táblázatot kellett készíteni,

de már tudjuk, hogy a járvány kezdetétől idén március 4-ig mennyien haltak meg koronavírusban a magyarországi falvakban és városokban.Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már majdnem a duplájánál tartunk, ebben a merítésben tehát nem szerepelnek a harmadik hullám legkeményebb heteinek áldozatai.

Ahol nagyobb eséllyel halnak bele a koronavírusba

Korábban szintén a K-Monitornak adták ki a települési fertőzési adatokat. Alapesetben ezek sem nyilvánosak, a kormányzati oldalon csak a megyei és budapesti fertőzöttek számát frissítik naponta, anélkül, hogy az előzmények visszakereshetők lennének.

A két adatsor birtokában már tisztábban láthatjuk, milyen pusztítást végzett a járvány első két hulláma az ország különböző területein. Ha kiszámoljuk, hogy a regisztrált fertőzöttek hány százaléka halt bele a betegségbe, jelentős különbségeket találunk.

A szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel.A kapuvári járásban ugyanez a 2 százalékot sem érte el. Nem véletlen, hogy éppen egy szegény, Borsod megyei térségben a legrosszabb, és egy gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyeiben a legjobb az eredmény.

link Forrás

A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.

Számításaink szerint összességében is van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között.

Úgy tűnik, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap, ott akik elkapták, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban.Ez persze csak a jövedelmi szegénység egy szeletét mutatja, ráadásul a területi egyenlőtlenségek nem csak az emberek pénztárcájában érhetők tetten. Az előbbinél gyengébb, de szintén statisztikai összefüggés látszik a halálozási arány és az egy háziorvosra jutó vizitek száma közt. Vagyis ahol nincs elég háziorvos, és az a kevés nagyon leterhelt, ott általában nagyobb eséllyel haltak bele az emberek a fertőzésbe.

Nem találtunk viszont összefüggést a leggyakoribb alapbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) elterjedtsége és a halálozási arány közt.

link Forrás

Más országokban, ahol az állam folyamatosan, részletesen közli az adatokat, kutatók régóta vizsgálják, hogyan függ össze a járvány pusztításának mértéke az amúgy is meglevő egyenlőtlenségekkel. Egy amerikai fókuszú tanulmány például arra jutott, hogy a szegénységben élő emberek nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, eleve több betegséggel küzdenek, és nem állnak át távmunkára olyan könnyen, mint mondjuk egy jobb helyzetben levő irodista, így nagyobb eséllyel találkoznak a vírussal.

Ezek Magyarországon is fontos szerepet játszhattak, de további elemzésekkel lehet majd eldönteni, pontosan mekkorát.

link Forrás

Ha településtípus szerint nézzük, a megyei jogú városokban (3,6 százalék) és a fővárosban (3,9 százalék) volt a legalacsonyabb a halálozási arány. A városokban (4 százalék), községekben (4,3 százalék) és nagyközségekben (4,4 százalék) ennél magasabb.

Érdekes persze megvizsgálni a konkrét településeket is, de az összehasonlítás könnyen félrevezető lehet. Alacsony lakosságszám mellett néhány halott is kiugrónak tűnhet, ráadásul a falvak elöregedő népessége már csak az átlagéletkora miatt is nagyobb veszélyben van.

Lakosságarányosan a Veszprém megyei Szőcön volt a legmagasabb a halálozás az első két hullámban (436 lakosból 13-an vesztették életüket). Utána is csupa kis falvak következnek: a baranyai Illocska és a somogyi Nemeskisfalud.

A statisztikai számításokban Hideg Gergely volt a segítségünkre.

Címlapkép: Halász Júlia

covid-19 koronavírus halálozási arány járások halálozás