Salvini kimondta: Orbánnal és Kaczynskival új európai frakciót akar

eu
június 3., csütörtök 5:33

Matteo Salvini, a Lega nevű olasz párt elnöke vasárnap Portugáliában járva kijelentette, hogy eljött az ideje a jobboldali európai pártok összefogásának. Azt reméli, hogy egy legalább 130 fős új frakció alakulhat az Európai Parlamentben hamarosan. Az összefogásba három jelenlegi EP-frakcióból vár pártokat:

  • az ID (Identitás és Demokrácia) frakcióból - amelynek most 76 képviselője van, köztük a Salvini vezette Lega, a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, és a német AfD képviselői;
  • az ECR (konzervatívok) frakcióból - aminek most 73 képviselője van, és messze legnagyobb delegációját a lengyel kormánypárt (PiS) adja, de itt vannak például a spanyol Vox, a Fratelli d'Italia vagy éppen a Svéd Demokraták is;
  • illetve várja a Fideszt, és azokat is, akik a Néppártból követnék a magyar kormánypártot - a Fidesz 12 képviselője az év elején lépett ki a csoportból, miután nyilvánvaló lett, hogy hamarosan kizárnák őket.

Ha a Salvini által remélt 130 képviselő csatlakozna az új csoporthoz, akkor a néppártiak és a szocialisták után ez lenne a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben. Az erőviszonyokat alapvetően nem alakítaná át az egyesülés, az integráció-párti tömb kényelmes többsége (néppárt-szocialisták-liberálisok-zöldek) megmaradna, inkább csak felhangosíthatnák az EU-kritikus irányzatot az új csoport megalakításával. Több pénzt, több felszólalási lehetőséget és jobb bizottsági helyeket jelenthet a nagyobb frakció ugyanis.

Hosszabb távon a cél az volna, hogy a néppárt helyett ők legyenek az európai jobboldal meghatározó ereje. Salvini arról beszélt az új frakció tervének vasárnapi kihirdetésekor, hogy a sajtó nagy része most ugyan szélsőségesnek bélyegzi őket, de valójában ők az igazi európai jobbközép, mert a néppárt a baloldaliak és liberálisok szolgálója lett.

Salvini az összefogás tervének bejelentésekor, az ID ifjúsági szervezetének portugáliai rendezvényén. Fotó: PEDRO ROCHA/AFP

Sokadik nekifutás

Az európai jobboldal újraszervezése 2017 óta napirenden van. A Brexitről szóló népszavazás sikerén feltüzelt, és a menekültválságot meglovagoló jobboldali pártok vezetői 2017 januárjában a németországi Koblenzben találkoztak először, hogy komolyabban megszervezzék magukat: Salvini Legája, Le Pen azóta nevet változtatott francia pártja, az akkoriban nagyon erősödő német AfD és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt igyekezett nacionalista internacionálét szervezni. Arra készültek, hogy hamarosan mind kormányra kerülnek, ám ez végül csak Salvininek sikerült, aki 2018 júniusától 2019 szeptemberéig olasz belügyminiszter volt.

A szervezkedésnek Salvini igyekezett új lendületet adni 2018 nyarán, amikor meghirdette a "Ligák Ligája" nevű összeurópai jobboldali tömörülést. Törekvésének nem sok eredménye lett. Salvini már akkor kapacitálta Orbán Viktort és a Fideszt a csatlakozásra. A Fidesz körül azon a nyáron kezdett fogyni a levegő a néppártban, és bár Orbán tett elég látványos gesztusokat tett Salvininek, dicsérte és többször is találkozott vele, a nagy összefogás tervét inkább arra használta, hogy zsarolja a néppártiakat, hogy ha nem szállnak le róla, akkor majd az olasz fasisztákkal összefogva maga szervezi meg az új EU-s jobboldalt, amely egyben a néppárt sírásója is lesz. 2018 nyarán Orbán többek között ezt mondta e lehetőségről:

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne, tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra, létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson. De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek, és tartsunk ki Helmut Kohl eszméi és pártcsaládja mellett. Dezertálás helyett inkább vállaljuk a nehezebb feladatot, újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez.”

Közben a háttérben a fideszesek már tájékozódtak, hogy a lengyel PiS benne lenne-e egy ilyen új szövetségben, de Kaczynskiék akkor még elutasítóak voltak: számukra elfogadhatatlan lett volna, hogy a nyíltan oroszbarát Legával vagy a francia Nemzeti Fronttal (azóta Nemzeti Tömörülés a neve), illetve a német AfD-vel összefogjanak.

Balról jobbra: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

A 2019-es EP-választás után sem jött el az összefogás a jobbszélen, Kaczynskiék maradtak a konzervatív csoportban a piacpárti-nacionalista kisebb európai pártokkal, míg az oroszbarát jobboldali populisták megalakították az Identitás frakciót. A fideszesek pedig beültek a néppárti frakcióba, annak ellenére, hogy a pártjuk tagságát addigra felfüggesztették. Annyi fontos változás történt az "oroszos" oldalon addigra a 2017-es koblenzi találkozó hangulatához képest, hogy 2019-ben az addig EU-ellenes pártok már nem az unió szétverésével kampányoltak, és nem beszéltek a közös pénz feladásáról sem, hanem Európa nemzeti alapú újjászervezését ígérték. Az enyhülés fő oka az lehetett, hogy időközben a Brexit inkább tűnt kudarcokkal teli rémálomnak, mintsem diadalmenetnek, és az EU elhagyása nem volt népszerű ígéret abban az időben.

A Fidesz kilépése melegítette fel a tervet

Az összefogásnak újabb lökést az adott, amikor a Fidesz idén kilépett a Néppártból, miután a frakció elfogadott egy olyan szabályt, amely nyomán heteken belül úgyis kizárták volna a pártot.

Március 3-án lépett ki a Fidesz a Néppártból, és április 1-én már Budapesten találkozott Orbán, Salvini és a lengyel miniszterelnök, Morawiecki. Az európai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek, de a megbeszélésüknek nem volt konkrét eredménye, nem számoltak be egy új frakció megalakításáról a találkozó után.

Morawiecki, Orbán és Salvini az áprilisi budapesti találkozójukon. Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Május végén kapott újabb lendületet a szervezkedés, amikor Varsóban találkozott egymással a konzervatív frakció három pártjának elnöke, a lengyel PiS-t vezető Jaroslaw Kaczynski, a spanyol Voxot irányító Santiago Abascal, és a Fratelli d'Italia nevű párt elnöke, Georgia Meloni, aki egyben a konzervatív pártszövetség elnöke is. A Fratelli d'Italia az elmúlt két évben nőtt igazán nagyra, és lett az olasz jobboldal megkerülhetetlen ereje. A 19-es EP-választáson alulról súrolták a 9 százalékot, de most már 20 százalékra mérik őket, alig vannak lemaradva a 22 százalékos Salviniéktól. Rivalizálásuk is oka volt annak, hogy külön frakcióban vannak, de most arra készülnek, hogy a 22-ben esedékes olasz választás után koalícióban kormányozzanak. A spanyol Vox is mostanában tört fel, 19-ben csak 9 százalékon álltak, de idén már 16 százalékra mérik őket. Abascal a varsói találkozó előtt beugrott Budapestre, ahol Orbán Viktorral is tárgyalt.

Santiago Abascal és Orbán Viktor találkozója május 27-én, a varsói konzervatív csúcs előtt. Fotó: Abascal Twitter fiókja

Az elvi nyitottság megvan, de az ideológiai akadályok még léteznek

A három pártelnök Varsóban arról beszélt, hogy nyitni kellene a csoporton kívül lévő pártok felé is, hogy még hatékonyabban képviselhessék a konzervatív értékeket, és a nemzetek Európájának koncepcióját, aminek az a lényege, hogy ne erősödhessenek tovább az uniós intézmények a tagállamok hatásköreinek rovására. Nem beszéltek nyíltan új pártszövetség alapításáról, de egy név nélkül nyilatkozó lengyel politikus az állami hírügynökségnek megerősítette, hogy erre készülnek.

Végül Salvini jelentette be két nappal később, hogy mi volna a nagy terv. Azt ígérte, hogy júniusban újra találkozik a magyar és a lengyel vezetőkkel, folytatni fogják az április elején megkezdett egyeztetést. A cél szerinte egy olyan európai erő létrehozása, amely képes megállítani a migrációt, és megakadályozni, hogy "a homoszexuálisok béranyákat fogadhassanak és gyerekeket adoptálhassanak".

Girogia Meloni, a Fratelli d'Italia elnöke, 2018-as budapesti látogatásakor. Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI / MTVA

Hogy ezúttal sikerül-e a 2018-as tervet végigvinni, az még nem világos, hiszen nagyon sok kisebb párt is tagja a két jobboldali frakciónak, akik nem biztos, hogy kedvet éreznek az összefogáshoz. Nem véletlen, hogy a túlzásokra hajlamos Salvini sem mert 130 fősnél nagyobb csoportot bemondani, holott a konzervatívok és az identitásosok a fideszesekkel együtt 160-nál is többen lehetnének.

Migránsozásban és genderezésben, illetve a közös intézmények gyengítésében nagyjából egyetértenek, de gazdasági és külpolitikai kérdésekben nagyok a nézetkülönbségek. Az Identitás csoport hajlamos a protekcionista, nagy állami beavatkozást ígérő politikára, és Oroszországon kívül Kínával is jól kijönnének. Ehhez képest a konzervatívok szerint bojkottálni kellene a 2022-es pekingi téli olimpiát, mert elfogadhatatlan számukra az, amit a kínai kormány a tibetiekkel, az ujgurokkal és a hongkongiakkal művel. Egy ilyen kiállásba aligha menne bele a Fidesz például.

Sok tehát a nyitott kérdés, de a szervezkedés az összefogás érdekében komolyabbnak látszik, mint valaha, és sok jel utal arra, hogy az eddig vonakodó lengyelek ezúttal nyitottabbak az együttműködésre az olasz illiberálisokkal.