Olyan megállapodás érik a G7 pénzügyminisztereinek londoni találkozóján, írja a BBC, ami Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint

“meg fogja változtatni a világot.”

Eszerint globális minimumadót vetnének ki a multinacionális cégekre. Scholz szerint 15 százalékos társasági adó mellett az érintett országoknak esélyük lenne a járvány alatt felhalmozott adósságaik visszafizetésére. A német politikus “abszolúte bizakodó” abban, hogy a kétnapos találkozó végéig erről a konkrét megállapodás is megszületik.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter arra biztatta a 12,5 százalékkal az EU egyik legalacsonyabb társasági adómértékét fenntartó Írországot, hogy ők is csatlakozzanak.

A 15 százalékos értéket többen is kiindulási alapnak tartják, elképzelhető, hogy a végleges megállapodásba a “minimum 15 százalék” formula kerül bele.

Az akció célja az, hogy rákényszerítsék az óriáscégeket - különösen tekintettel az internetes és más digitális cégekre -, hogy mindenütt fizessenek adót, ahol a termékeiket vagy szolgáltatásaikat ténylegesen eladják, ne csak ott, ahol a központjuk található.

Két friss példa a mostani gyakorlatra:

Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve.

A vállalatnak egyetlenegy bejelentett munkavállalója sincs, mégis akkora árbevétele volt, mint az ír GDP háromnegyede. A Microsoft Round Island One nevű vállalat a Microsoft szoftverek után fizetendő licenszdíjakat kezeli az egész világon. A leányvállalat székhelye Dublinban van, a vezetőkön kívül nincs munkavállalója, és Bermuda szigetén fizetnek adót. Vagyis fizetnének, de ott meg pont nem kell társasági adót fizetnie a vállalatoknak.

Szintén nem régi hír, hogy az Amazonnal 2020-ban 44 milliárd eurós bevétele volt Európában, de egy cent társasági adót sem fizetett.