Május 23-án Fehéroroszország légterében Aljakszandr Lukasenka parancsára eltérítettek és Minszkben leszállíttattak egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair repülőgépet. Ezen utazott Raman Prataszevics ellenzéki újságíró is, akit letartóztattak és fogdába vittek a hatóságok. Azóta pedig több olyan videót is kiadtak róla, amelyeken Prataszevics - a cseh külügy szerint sztálini módszereket idéző kényszerítés hatására - csupa olyasmit mond, amit előtte sosem tett volna: például, hogy tiszteli Lukasenkát, és beismeri azokat a tetteket, amelyekkel vádolják. A fiatal férfi annak a Nexta nevű csatornának volt a főszerkesztője, mely a tavalyi tüntetések során a cenzúrát kikerülve villámgyorsan a legnagyobb ellenzéki médiafelületté nőtte ki magát - ráadásul az emberek közreműködésével.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint Európában Belarusz a legveszélyesebb ország a sajtó munkatársai számára.

Bár a fehérorosz alkotmány hivatalosan tiltja a cenzúrát, ennek ellenére az állami médián kívül gyakorlatilag minden más hangot felszámoltak. Az évek során számos újságírót meggyilkoltak, másokat elüldöztek, és a független sajtó több száz munkatársát tartóztatták le és ítélték börtönre. Már tilos nem engedélyezett gyülekezésekről tudósítani és bírói határozat nélkül is bármilyen médiát be lehet záratni. Áprilisban például a kormány betiltotta a még állva maradt, ellenzéki híroldalt, a Tut.by-t is, és adócsalással vádolták meg 15 alkalmazottját. Az egyetlen platform tehát, ahol kormánykritikus hangok jelenhetnek meg, mert a kormány nem tud vele mit kezdeni, az a Telegram app, ahol több ellenzéki csatorna is működik. Ezek közül a Nexta a legnagyobb, melyet több mint egymillióan követnek.

Hobbiprojektből lett nélkülözhetetlen hírforrás

A Nextát 17 évesen, iskolai projektként indította Szcjapan Putyila (időnként eredeti vezetéknevén, Szvjetlovként is említik), aki egy liberális szellemű minszki magángimnáziumba járt. 2018-ban jelent meg a Nextával Telegramon is. „Csak össze akartam gyűjteni és meg akartam mutatni azt a rengeteg szörnyűséget, ami a Lukasenko vezette Belaruszban történik” - mondta a kezdetekről. Putyila 2019-ben csinált egy egyórás dokumentumfilmet is a diktatúráról, amit közel hárommilliószor tekintettek meg Youtube-on. A belarusz bíróság extremistának ítélte a filmet, és a még mindig csak 22 éves alapítót ugyanazokkal a dolgokkal vádolják, amelyek miatt Prataszevicset most letartóztatták.

Prataszevics 2020 elején érkezett a Nextához, amikor Putyila úgy döntött, ideje „rendes” médiává válni. A szerkesztésre amiatt volt szükség, hogy a Telegramon kapott anonim üzeneteket értő módon szűrjék, ellenőrizzék, rendszerezzék. Ez a platform ugyanis egy mikroblog és egy üzenetküldő alkalmazás keveréke, ahol ugyanazt a privát üzenetet egyszerre több millió követőnek elküldhetjük.

A legnagyobb előnye a titoktartás: a cég nagyon komolyan veszi, hogy nem szolgáltatják ki a felhasználóik adatait semmilyen hatóságnak, és mindent megtesznek azért szervezeti, jogi, és technikai oldalról, hogy ezt elkerüljék. A Nextának tehát bárki, anonim módon küldhet olyan információt, amiről úgy gondolja, közérdeklődésre tarthat számot. (A Telegram még az orosz titkosszolgálatnak sem volt hajlandó adatokat kiadni a felhasználóiról, erről a Washington Post cikkében lehet bővebben olvasni.)

Putyila egy korábbi interjúban azt mondta, naponta rengeteg üzenetet kap, határőröktől bolti eladókig mindenféle embertől, és Prataszevics is úgy látta, hogy az emberek rájöttek, biztonságban vannak, ha a Nextának küldenek be információt.

„Az egész folyamatot az emberek indították el Lukasenka rezsimje ellen. Mi csak segítünk nekik ebben. Számunkra az a legfontosabb, hogy segítsünk megalapozni a demokráciát az országban. És hogy visszatérhessünk a szülőföldünkre”

- nyilatkozta Putyila a New York Timesnak.

A csatorna történetében a nagy fordulópontot a 2020. augusztusi választások jelentették. Előtte egy átlagos napon körülbelül ezer üzenetet kaptak, onnantól viszont a sokszorosát. Augusztus elején még csak 300 ezer körüli követőjük volt, de ez néhány napon belül elképesztő mértékben megugrott - ahogy a beküldött fotók, videók, fülesek száma is. A Nexta Live-ot és Nexta Tv-t összesen több mint 1,8 millióan követik, de ez a szám a kormányellenes tüntetések alatt elérte a 2,1 milliót is. Egy-egy posztjukat több százezren olvasták, ami mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény a 9,5 millió fős országban.

Valóság kontra cenzúra

Több összetevője van annak, hogy a Nexta napok alatt vált a legbefolyásosabb belarusz ellenzéki médiacsatornává. Az egyik, hogy mivel Lengyelországból működtetik, nem tudnak úgy utána nyúlni, mint a helyi sajtónak. Ahogy elkezdett terjedni a híre a választások során tapasztalt visszaéléseknek és annak, hogy Lukasenka elcsalta az eredményt, az elnök gyorsan lépett, és lelőtte az internetet az országban. Voltak napilapok, melyek nem jelenhettek meg, és három napig semmilyen belarusz híroldalt nem lehetett elérni, csak az állami média maradt talpon.

A Nextán viszont a hatóságok nem tudtak kifogni. A Telegramnak ugyanis van egy „anti-cenzúra mechanizmusa”, amit a tüntetésekkor élesített a cég, ezért a legtöbb felhasználó számára elérhető maradt. (Az app a „domain fronting” nevű technikával kerüli ki a cenzúrát, erről bővebben itt lehet olvasni.)

A maradék, már egyébként is üldözött független sajtót a rendőrség próbálta akadályozni abban, hogy tudósítsanak a hatalmas tüntetésekről, de a tömeget nem lehetett meggátolni abban, hogy információkat küldjenek a Nextának. A tüntetések idején volt, hogy 10 ezer üzenetet is kaptak a követőiktől, a szerkesztőség tagjai pedig megosztották ezek közül a legérdekesebbeket - Prataszevics szerint minél rövidebb, informatívabb és szemléletesebb valami, annál jobb.

Özönlöttek a képek és videók a Nextához, melyek dokumentálták és bemutatták a hatóságok brutális fellépését az alapvetően békés tiltakozók ellen, amit az állami média természetesen elhallgatott. Tulajdonképpen ez maradt az egyetlen demokratikus módja annak, hogy bizonyítsák, mi folyik az országban valójában.

„A rezsim számára mindenki, aki szembehelyezkedik vele és bemutatja az igazságot, ellenség. De a rezsim ezzel nem az erejét, hanem a gyengeségét mutatja meg. Mert beismeri, hogy a huszonéves fiatalok fenyegetik a fennmaradását 26 év diktatúra után”

- mondta Putyila a Deutsche Wellének. Szerinte azért tud ennyi embert egyesíteni a csatorna, mert mindannyiuk közös célja az, hogy Belarusz szabad országgá váljon.

Ugyanakkor néhány fehérorosz újságíró és szerkesztő felhívta a figyelmet arra, hogy a Nexta nem mindig ellenőrzi kellő körültekintéssel az üzenetek valóságtartalmát, és ezért fennáll a veszélye, hogy hamis információt terjesszenek. Volt olyan például, hogy kiposztolták, hogy egy tüntetőt brutálisan agyonvertek a rendőrök, ám később kiderült, hogy az illető túlélte. Ilyen és néhány hasonló eset miatt elnézést is kértek.

A Nexta nemcsak az igazság megismerése miatt volt létfontosságú csatorna a tömegtüntetések idején, hanem azért is, mert rengeteg praktikus információt közzétettek. Bár Prataszevics korábban mindvégig azt állította, hogy sosem vettek részt a tüntetések szervezésében, azért az korántsem egyértelmű, hogy mi tartozik szorosan ebbe a kategóriába. Augusztus 9-én például, miután nyilvánosságra kerültek az előzetes eredmények, arra buzdították az embereket, hogy menjenek az utcákra és védjék meg a szavazataikat.

A csatorna rengeteg részletes, gyakorlati tanácsot is megosztott: gyülekezőhelyekről és menekülőútvonalakról, arról, hogy az emberek hol rejtőzhetnek el a rendőrök és a katonák elől, hogyan öltözzenek fel a tüntetésre, hogyan kerüljék el a lövéseket, vagy hogyan játsszák ki az internet blokádját.

De kitettek segítségkéréseket és ügyvédek, emberi jogi aktivisták elérhetőségét is. Emellett a Nexta külön chatcsoportokat is létrehozott kerületek, városok szerint, és ezekbe kinyomtatható felhívásokat is beküldtek. Szorosan együttműködtek más, kisebb ellenzéki Telegram-csatornákkal is abban, hogy egységes üzenet jusson el a tüntetőkhöz és a kormányellenes érzelmű emberekhez.

Bárki információja lehet értékes

Szcjapan Putyila a Deutsche Wellének elismerte, hogy a koordinációban is szerepet játszottak, de kihangsúlyozta, hogy ezek az információk mindig a követőktől érkeztek, ők csak továbbították a leghasznosabbakat a szélesebb közönség felé. Ráadásul szerinte így az emberek is úgy érezhették, hogy aktív részesei a változásért folyó küzdelemnek. Egyébként erre utal a név is, hiszen a Nexta azt jelenti belarusz nyelven: valaki. „Ez a csatorna elve: bárki hozhat híreket az egész országnak onnan, ahol él, mintha ő is „valaki” lenne” - mondta erről az alapító egy cikkben.

Ez az aktivizmus-újságírás hibrid nemcsak a Nextára jellemző Fehéroszországban, és sokszor inkább a szükség szüli, mint a megfontolt szándék. Raman Prataszevics tavaly a külföldi sajtónak azt nyilatkozta, hogy egyszerűen muszáj volt magukra vállalni ezt a szerepet, mert az ellenzéki vezetők, akiknek ez a feladata lenne, vagy börtönben vannak, vagy külföldre menekültek. „Csinálnunk kellett valamit - mondta az ex-főszerkesztő a BBC-nek. - Valamilyen szinten felelősséget érzek azért, ami történik, abban az értelemben, hogy ez közelebb segíti-e az embereket a győzelemhez és a diktatúra végéhez.”

Októberben aztán egy minszki bíróság hivatalosan is extremistának mondta ki a Nextát, és elrendelte, hogy az Információs Minisztérium tiltsa be a hozzáférést. Novemberben pedig a belarusz titkosszolgálat Prataszevicset és Putyilát is feltették azok listájára, akiket terrorcselekményben való részvételért köröznek.

Putyila szerint Lukasenka most azért áll bosszút, mert Prataszevics ennek a tevékenységnek a középpontjában állt, és ha ez nem lenne elég, a Nextától való távozása után az volt a célja, hogy megszólítsa valahogy a Lukasenka fő szavazóbázisát képező munkásréteget.

A Nexta főszerkesztője 2021 január óta a 28 éves Tadeusz Giczan, rajta kívül még hatan dolgoznak a csatornának. Bár elismeri, hogy sebezhető helyzetben van, mégsem aggódik túlzottan a saját biztonsága miatt, mert kis halnak tartja magát a többi ellenzéki alakhoz képest. „Bármi megtörténhet" - mondta a New Statesmannek. Az összes védelmük annyi, hogy két rendőr őrzi a varsói belarusz közösségi házat, ahol a szerkesztőség is van. „Követhetnek minket az irodából hazáig. Nem lenne nehéz valami mocskos dolgot művelni velünk” - tette hozzá. De úgy gondolja, legfeljebb annyi változik a szerkesztőség életében, hogy kicsit éberebbek lesznek.

Giczan és Putyila elmondása szerint próbáltak különböző támogatásokat, ösztöndíjakat elnyerni, de nem jártak sikerrel, így csak néhány hirdetőre támaszkodhatnak, és nehéz anyagi helyzetben vannak. Azzal ellentétben, amit Lukasenka kormánya állít, semmilyen szervezettől vagy országtól nem kapnak pénzt. Pedig Giczan szerint a hozzájuk hasonló Telegram oldalak rendszeres támogatásával lehetne igazán megerősíteni a Lukasenkával szemben álló politikusokat, ráadásul ez nem is kerülne túl sokba.

(Forrás: Washington Post, Financial Times, BBC, RT, JAM News)

Nagy kép: Tüntetés Lukasenko rezsimje ellen és Prataszevics szabadon engedéséért 2021. június 3-án Rómában. Andrea Ronchini/NurPhoto via AFP