A két újságírót azért állították bíróság elé, mert élő közvetítésükkel „tömegeket vonzottak az eseményre”, és mert ezzel „súlyosan megsértették a közrendet”.
A Belgazprombank volt vezetőjét azután börtönözték be tavaly júniusban, hogy jelöltette magát az augusztusi elnökválasztásra.
Mert a fehérorosz államfő szerint az amerikaiak megfigyelik őket az okostelefonjaikon keresztül.
900 esetben büntetőeljárás is indult, ezek többsége szabadságvesztéssel és súlyos bírság kiszabásával végződött.
2021 trollversenyének esélyes indulója.
Nem hagyták abba.
Szkeptikus.
A tüntetés előtti órákban nem járt a metró és a mobilhálózatok is csak akadozva működtek Minszkben.
A Nobel-díjas író Németországba menekült, és nem tér haza, míg az elnök nem távozik a hatalomból.
A lakók szerint ezzel büntetik őket a hatóságok, amiért Lukasenka ellen szavaztak.
Ugyanakkor Ukrajnát megfenyegette, amiért követte az EU-t a szankciók elrendelésében.
Nem utazhatnak be az EU-ba, és az unióban fellelhető pénzeszközeiket befagyasztják.
A szankciók a belarusz elnök beutazási korlátozását és pénzügyi érdekeltségeinek befagyasztását irányozzák elő, pénteken teszi közzé őket az EU hivatalos közlönye.
A demokrata elnökjelölt határozottan kiállt a fehérorosz ellenzék mellett, és Trumpot is keményen bírálta, amiért eddig csöndben maradt Belarusz ügyében.
Hírügynökségek értékelése szerint Moszkva így próbálja támogatásáról biztosítani szövetségesét.
Negyvenhárom újságíró is van köztük.
Lerántják róluk az egész arcot takaró maszkjukat.
"A lelkiismeretünk nem engedi, hogy toleráljuk azt, ami ebben az országban történik" - mondják a focisták, akik az erőszak és a kínzások megszüntetését követelik.
Marija Kolesznyikovát akkora fenyegették meg, amikor megakadályozta, hogy áttoloncolják Ukrajnába.
Egyes újságírókat ki is utasítottak az országból.
Az egység felállítására Lukasenka fehérorosz elnök kérte meg.
A vád szerint az ellenzéki koordinációs tanács veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.
Szerda délután fog kiderülni, hogy pontosan mik azok.
A traktorgyári munkások nem hiszik el a választási eredményeket és a fehérorosz diktátor ellen fordultak.
Az elnök mellett szerveztek tüntetést Minszkbe, mérsékelt sikerrel. Lukasenka beszélt, NATO-zott, délután már a nyugati határon tartandó hadgyakorlatról jött hír Moszkvából.
Szerinte Oroszországra is veszélyt jelenthet a náluk terjedő tiltakozási hullám.
Az EU nem fogadja el a vasárnapi elnökválasztás eredményét. Hat ország kemény intézkedéseket javasol. A szomszédos Lengyelország és a balti államok a legaktívabbak.
Szvjatlana Cihanouszkaja sem fogadja el az elnökválasztás eredményeit: szerinte, ahol tisztességes szavazatszámlálás volt, ott ő került ki győztesként.
Lendületesen induló kedd.
Az ellenzék biztos a csalásban. A tüntetők barrikádokat emelnek, a rohamrendőrök gumilövedékeket is bevetettek. Az első videókon heves összecsapások láthatók.
Állítólag 80 százalékot kapott, pedig a népszerűsége inkább 30 százalék körül lehetett. Az ellenzék szerint hatalmas csalás az egész. Különleges erők cirkálnak Minszk utcáin, tapintható a feszültség.
A 63 ezres tömeg Lukasenka elnök legnagyobb választási riválisát, Szvetlana Tyihanovszkaját éltette.
Pompeo találkozott Lukasenkával. A fehérorosz diktátorral nagyon rossz volt az USA viszonya, de most enyhülés állt be.
Fehéroroszországot sokáig úgy emlegették, mint "Európa utolsó diktatúráját". Bár a demokrácia azóta sok más országban, így nálunk is hanyatlásnak indult, Fehéroroszország még mindig elrettentő példa lehet számunkra, hogy hová vezethet, ha az emberek lemondanak a szabadságukról. Európában még mindig itt dühöng a legszigorúbb drogellenes háború. Bátor fiatalok egy csoportja megelégelte ezt, és ellenállásba lendültek. Harcukhoz azokban az anyákban találtak szövetségesekre, akik éhségsztrájkkal tiltakoztak a gyerekeik ellen folyó háború miatt. Olvasd el interjúnkat Piotr Markiełaŭ-val, egy fiatal aktivistával!
Alekszandr Lukasenka elnököt tegnap 83,5 százalékos többséggel választották újra. Úgy tűnik, az eredmény az uniós vezetőket is meggyőzte.
Lukasenka leváltotta a miniszterelnökét, helyére eddigi kabinetfőnökét nevezte ki. Az akadémikus Mihail Mjasznyikovics 2010 óta volt kormányfő, most Andrej Kobjakov váltja, aki korábban miniszterelnök-helyettesként már volt kormánytag. Lukasenka a jegybank elnökét is lecserélte. (Reuters)