• Afganisztánt a nemi apartheid,
• Alekszandr Lukasenko kormányát a demokratikus ellenzék elnyomásának befejezésére,
• a Kongói Demokratikus Köztársaságot az országon belüli agresszív fegyveres csoportok lefegyverzésére

szólítja fel az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában.

Az EP problémásnak találja a nők jogi helyzetének megdöbbentő visszaesését a tálib vezetés alatt. Az elnyomás szintje az EP képviselők szerint „nemi apartheidnek minősül”. Felszólítják Afganisztánt, hogy tegyék lehetővé a nők részvételét a közéletben. Emlékeztetik a tálibokat korábbi ígéreteikre, miszerint visszaállítják a nők oktatáshoz való jogát.

Sajnálják, hogy a hatalomátvétel óta „egyre nehezebb” információhoz jutni. Az „újságírói függetlenséget megnyirbálták”, a civil szervezetekre egyre "nagyobb nyomás nehezedik".

Az EP kifogásolja az „indokolatlan politikai indíttatású ítéleteket, amelyeket Fehéroroszországban több mint 1400 politikai fogolyra szabtak ki”. Sürgetik Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátor rezsimjét, hogy biztosítsa a 2022-es Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki aktivista szabadon bocsátását a december 10-ei díjátadó előtt.

Lukasenko háborús részvételét is elítélték, és támogatják a fehérorosz demokratikus ellenzék azon véleményét, „miszerint Fehéroroszországot megszállt területként kell elismerni”. A képviselők újból felszólították az uniós országokat és az Európai Bizottságot, hogy az oroszokhoz hasonlóan szankcionálják Fehéroroszországot is.

Az EP aggodalmának adott hangot a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló erőszak eszkalációja és romló humanitárius helyzet miatt. Elítélték az emberi jogok megsértésének és a visszaélések teljes skáláját, különösen a nők esetében.

Felszólítják az M23 fegyveres csoportot, „hogy vonuljon ki és tegye le a fegyvert”, valamint kérik Ruandát, „hogy te támogassa az M23-as lázadókat”. Kérnek minden érintett kormányt, hogy az ügyek rendezésekor ne garantálják „a súlyos nemzetközi bűncselekményekért felelős személyek amnesztiáját”.