„Úgy gondolom, senki sem jött ki hősként a lázadásból - válaszolta a BBC kérdésére Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök - se Prigozsin, se Putyin, se Lukasenka. Nem voltak hősök. És mi ebből a tanulság? Ha ilyen fegyveres csoportokat hozunk létre, rajtuk kell tartani a szemünket.”

A fehérorosz elnök a Jevgenyij Prigozsin vezette júniusi kétnapos Wagner-lázadásban állítólag fontos szerepet játszott: hivatalosan heves káromkodások közepette ő győzte meg Prigozsint, hogy hagyjon fel a Moszkva felé meneteléssel. Mégis, mikor a Wagner-vezér hollétéről kérdezték úgy nyilatkozott: „[a]mi Jevgenyij Prigozsint illeti, ő Szentpéterváron van. Vagy talán ma reggel Moszkvába repült. Vagy talán valahol máshol van. De nem Fehéroroszországban.” Ehhez képest a megegyezés néhány nappal Prigozsin magángépe Minszkben szállt le, amit Lukasenko is megerősített.

Pár napja nyilvánosságra kerültek felvételek Prigozsin állítólagos otthonáról parókákkal, aranyrudakkal, fegyverekkel, pörölykalapáccsal és egy ikonokkal teli imaszobával. Rácz András a 444-en Az istenek alkonya – a Wagner csoport vége című cikkében hosszan elemezte a puccskísérlet elő- és utóéletét.

A nemrégiben Fehéroroszországba telepített orosz taktikai atomfegyverekről azt mondta, „Isten ments, hogy a bevetésükről kelljen döntenem”. Szerinte ebben nincs semmi különös, ugyanez elhangozhatna Joe Biden amerikai elnök vagy Hszi-Csin Ping kínai elnök szájából is. Abban sem lát különösebb problémát, hogy orosz fegyverekről van szó, mivel az ukránok is a NATO által szállított fegyverekkel harcol.

Az állítás, hogy a fehérorosz diktatúrában már ezerötszáz politikai foglyot tartanak börtönben, Lukasenka szerint hamis, mivel a büntetőjogban nincs politikai bűnözés kategória.