Transparency International: A magyarok 54 százaléka szerint a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke

június 15., kedd 13:22

Miközben a magyarok 69 százaléka „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának tartja a kormányzati korrupciót. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék). Több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, ugyanakkor a válaszadók 48 százaléka fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentené a korrupciót. Mindez a Transparency International legfrissebb Globális Korrupciós Barométer (GCB) felméréséből derült ki, amely 2020 októberében az Európai Unió 27 tagállamában mérte fel a lakosság korrupcióhoz való hozzáállását.

A barométer alapján a magyar társadalom 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt évben nőtt a korrupció szintje hazánkban, míg csupán 15 százalék véli úgy, hogy csökkent. A kormány járványkezelése a válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint pedig nem, ami a társadalom erős megosztottságára utal.

A magyarok 54 százaléka szerint Magyarországon a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke, ami – számos más európai országhoz hasonlóan – nagyon magas arány.A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről tételezik fel, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de a „miniszterelnök és irodájának tisztviselői” sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől. A magyarok abszolút többsége (53 százalék) szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát - vagyis megtűri, akár ösztönzi is a korrupciót -, míg a válaszadók bő egyharmada (34 százalék) véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát.

Egy jelentős magyar politikus, aki talán tud valamit a kormányzati korrupcióról. Fotó: JOHN THYS/AFP

A magyarországi felmérés adataiból kiderült az a kevéssé meglepő tény is, hogy 2020-ban még mindig a hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb vesztegetési forma (a válaszadók 18 százaléka fizetett hálapénzt a megelőző évben). Az átlagos „vesztegetési ráta” csak Bulgáriában és Romániában magasabb, mint Magyarországon, míg a litván eredmény megegyezik hazánkéval.

Ez azt vetíti előre, hogy a hálapénzfizetés kriminalizálása ugyan csökkenteni fogja a hétköznapi korrupció e típusának előfordulását, de teljes megszűnése az erős társadalmi beágyazottság miatt évekig tarthat. Szintén sokan (43 százalék) használják személyes kapcsolataikat az ügyintézés megkönnyítésére a közszolgáltatási szektorban – ez a negyedik legmagasabb arány az EU-ban.

Miközben a magyarok tisztában vannak a korrupciós helyzet súlyosságával, rendkívül magas, 48 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az állampolgároknak félniük kell a következményektől, ha korrupciós eseteket jelentenek. Ez a politikai megosztottság és a közhatalom megfélemlítési kísérleteinek hatása mellett arra utal, hogy a hatályos bejelentővédelmi szabályozás nem képes kellőképpen garantálni a bejelentők biztonságát.

„A megosztottság, a bizalmatlanság, az apátia és a korrupció ördögi köre alakult ki, amiből csak átláthatóbb és befogadóbb, a hatalmi és magánérdekek helyett a közjót szolgáló intézményekkel lehet kitörni”

– fogalmazott a friss felmérés kapcsán Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

(A minta reprezentatívnak tekinthető. A részletes elemzés elérhető a Transparency International Magyarország oldalán.)