Covid-naplók – Az elhunyt családtagok története

június 20., vasárnap 15:58

Három család tagjai ültek le a kamera elé egy érdi, egy nagykőrösi és egy aszódi házban. Azokról beszéltek a Direkt36-nak, akik hiányoznak az otthonukból: a koronavírus miatt elvesztett szüleikről.

  • Panni és Dániel édesanyja, Fórizsné Matuz Magdolna a törökbálinti óvodában volt óvónő. Szerette a romantikus filmeket, imádott turkálókban vásárolni. Az ötvenéves Magdolnát gyerekei nem féltették a vírustól, mert sem idős, sem krónikus beteg nem volt: sosem ment táppénzre, és úgy tervezte, majd 60 évesen is csúszik-mászik az ovisokkal.
  • Nóra és Erika édesapja, Megyesi János Nagykőrösön élt. Nyugdíj előtt biztosítási szakértő volt, de nagyon szeretett a ház mögötti asztalos műhelyében is dolgozni. A kórházban olyan gyorsan romlott az állapota, hogy az orvosok lemondtak róla azelőtt, hogy intenzív osztályra került volna. Lányai e-mailen kértek lehetőséget az utolsó látogatásra, amire a mai napig nem kaptak választ.
  • Szenoráczki Szilvia édesanyjával és édesapjával, Jolánnal és Ferenccel élt az aszódi házukban. Szerettek közösen barkácsolni, kertészkedni, igazi közösségi emberek voltak. Mindhárman elkapták a vírust, és egyszerre kerültek kórházba. Míg Szilvia lassacskán jobban lett, szülei egyre rosszabbul: először édesapja, majd édesanyja került lélegeztetőgépre. Egy nap különbséggel haltak meg.

A koronavírus áldozatairól szóló összeállítás további részei:
12904. Ez az anyukám – A koronavírus áldozatainak el nem mondott története
Ők vannak a Covid-statisztika mögött - Képgaléria