Koronavírus-számok Magyarországon 9/17/2021
Elhunytak + 5 Σ 30 123
Kórházban + 10 Σ 353
Fertőzöttek + 479 Σ 817 159
Tesztek + 15 580 Σ 6 768 975
Oltottak + 4 152 Σ 5 855 039
A legújabb trendek

Mit tehet az, akinek antitestje sincs és sejtes immunitást sem mértek nála az oltás után?

június 30., szerda 13:28
  • Ami magánmérésekből derül ki a Sinopharm-vakcináról, az alapján a 60 év felettieknél nagy arányban nem alakult ki ellenanyag az oltás után
  • A Videoton saját maga által fizetett mérései szerint a 60 évnél idősebb, kínai vakcinával oltott dolgozók harmadánál határérték alatti antitest termelődött
  • Megmérették a sejtes immunitást is, de az sem mutatott kellő védettséget
  • Egy egészségügyi intézmény adatai is azt mutatják, hogy a legidősebbeknél jelentős százalékban nincs kellő mennyiségű antitest a Sinopharmmal oltottaknál

„Az oltás után elvégzett ellenanyagtesztek eredménye alapján elmondható, hogy a vakcinák közül a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Szputnyik elindította az antitestek termelését kortól függetlenül, kivéve a kínai Sinopharm oltását” - ezt nyilatkozta a Portfoliónak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.

A Sinopharm oltása után a 60 évesek és a náluk idősebbek egyharmada esetében nem volt kimutatható ellenanyag szint a Videoton dolgozóin elvégzett mérések alapján.

Miután azt a választ kapták, hogy ha nincs antitest, minden bizonnyal kialakult a sejtes immunitás, megmérették azt is, erre ugyanis nem is olyan régóta lehetőség van az Avidin laborjában.

Ez a mérés is lehangoló eredménnyel járt. Sinkó szerint

az ellenanyaggal nem rendelkező 60 éves vagy annál idősebb dolgozók közül egynek sem alakult ki a T-sejtes immunitása sem.

Vagyis - foglalta össze - akinek nem volt antitestes védelme, annak T-sejtes immunitása sem volt.

Sinkó szerint nagyon fontos lenne megtudni, hogy a beoltottak védettek-e a koronavírussal szemben, hiszen idős emberekről van szó. A Videoton társ-vezérigazgatója szerint nagyon aggályos, hogy a jelenlegi szabályok szerint ezeknek az embereknek nincs lehetőségük arra, hogy harmadik, akár eltérő típusú oltással megpróbáljanak védettséget szerezni. Ezt a jelenlegi előírások ugyanis nem teszik lehetővé.

Orbán is kíváncsi

„Minden kormányülésen státuszjelentést kapunk a miniszter úrtól arról, hogy hogyan halad ez a vizsgálat, és mi is sürgetjük”

- válaszolta Orbán Viktor még három hete, június 10-én a kormányinfón arra a kérdésre, hogy mi a helyzet azzal a vizsgálattal, ami a Magyarországon használt vakcinák védőhatását méri.

A kormányfő sürgetése érthető volt. Kásler Miklós, egészségügyért is felelős miniszter május 9-én jelentette be, hogy elindítottak egy klinikai vizsgálatot, ami a Magyarországon forgalomban lévő összes vakcina esetében ellenőrzi az ellenanyag-termelés beindulását, illetve azt is, hogy a sejtek védekezőképességét hogyan alakítják a vakcinák.

Kásler azt ígérte, hogy a vizsgálatról május végén lesznek kezdeti eredmények, júniusban pedig még több várható. De még nem lehet tudni semmit sem.

Az eredményre leginkább a kínai Sinopharmmal oltottak várnak, erről a vakcináról tudni ugyanis messze a legkevesebbet az összes Magyarországon használt közül. A nemzetközi tudományos világban is kevés a publikáció, de itthoni adatokat is alig ismerünk. Pedig február utolsó hetén kezdtek el oltani Magyarországon a Kínából beszerzett Sinopharm-vakcinával. Azóta négy hónap telt el, bőven lett volna idő megvizsgálni, hogy milyen védőhatása van a Sinopharmnak, különösen a 60 év felettieknél.

Áder Jánost beoltják Sinopharmmal Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Az idősebb korosztály azért kap kiemelt figyelmet ennél a vakcinánál, mert a magyarországi engedélyezés pillanatában kevés adat volt arról, hogy az ő esetükben milyen védőhatása van az oltóanyagnak. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet honlapján még mindig az az alkalmazási előírás található meg, ami a 2020. december 30-i termékismertetőhöz került fel. Ebben többször is utalnak arra, hogy kevés adat van a 60 év felettiekről, mert a klinikai vizsgálatokban nagyon alacsony volt az idősek aránya. (A fiatalabbaknál jó védettséget mutatott ki a Sinopharm.)

Ezért is volt különös, hogy nálunk azonnal az időseket kezdték el oltani a Sinopharmmal, miközben az AstraZeneca vakcináját például eleinte a fiatalabbaknak adták be, éppen azért, mert kevés adat volt arról, hogy az idősebbeknél milyen immunválaszt ad.

Összesen 1 047 115-en kaptak a múlt hétig a kínai Sinopharm vakcinából legalább egy adagot, 992 810-en már mindkettőt.

A kínai vakcinával beoltottak több mint fele, 567 710 ember 60 évnél idősebb.

A WHO szakértői is hiányolták az idősebbekre vonatkozó részletes adatokat a Sinopharm esetében, de végül nem kötötték életkori határhoz az alkalmazását. Viszont folyamat vizsgálatokat javasoltak.

Késve indított központi vizsgálat

Ha már február utolsó hetében elindult volna Magyarországon az első beoltottaknál egy olyan típusú vizsgálat, amit Kásler csak május elején jelentett be, mostanra választ lehetne kapni arra a kérdésre, hogy az időseknél milyen arányban indítja be a szervezett védekezését, mit lehet tenni azokkal, akik elfogadták a kínai oltást, a szervezetükben mégsem kimutatható, hogy a vakcina felkészítette őket a koronavírusra.

Így aztán maradtak a más országok vizsgálatairól vagy lépéseiről szóló hírek. A szerbeknél olyan eredmények láttak napvilágot, hogy az idősebbeknél nem olyan hatékony a Sinopharm, mint a fiatalabbaknál. Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben pedig lehetővé tették, hogy 3. oltást kaphassanak azok, akiknél nincs kimutatható immunválasz.

Nálunk is sokan mérettek ellenanyagszintet saját zsebből kifizetve a laborköltségeket, hogy elűzzék azzal kapcsolatos kétségeiket, vajon élhetik-e könnyebben az életüket az egyre lazuló szabályok alatt. Sokaknál nem mutatott ki a laborvizsgálat megfelelő mennyiségű antitestet. Eleinte azt mondták nekik, hogy túl korán mérettek, el kell telnie a második oltás után legalább 2 hétnek. Majd inkább 4-5 hetet mondtak. Van, akinél az újabb mérés valóban az alsó határérték feletti ellenanyagszintet mért, de sokaknál maradt a negatív eredmény.

Egy intézmény anonim módon összegezte a náluk elvégzett vizsgálatok eredményeit. Ez a Telexhez és hozzánk is eljutott összegzés arra jutott, hogy

a Sinopharm-oltás után a 60 év alattiaknál az antitestválasz jelenléte átlagosan 90 százalékos volt, azonban ez 65 év felett mintegy 65 százalékra csökkent, 70 év felett pedig csak 60 százalék körüli volt. A statisztikai számítások alapján a vírusneutralizáló antitestek hiányának valószínűsége a Sinopharm-vakcina után 60 éves korban mintegy 25 százaléknak adódott, 80 éves kornál pedig a várható antitesthiány az 50 százalékot is elérte.

Merkely nyugtat

A negatív leletük miatt egyre tanácstalanabb és kétségbeesettebb érdeklődőket a hatóságok és a kormány több módon próbálta megnyugtatni.

Merkely Béla, a SOTE rektora például arra utalt, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen laborban végezték a vizsgálatot, náluk például - mondta ezt május 5-én - „még nem találtak olyat, akinek ne lett volna pozitív, a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltak”. Azóta biztosan találtak, mert Merkelyt többen is megkeresték a nyilatkozata után, hogy végezzenek rajtuk a SOTE-n antitesttesztet.

Tudunk több esetről, amikor a SOTE-n pozitív eredményt mértek a korábbi, máshol mért negatív után. De olyat is, akinél a SOTE-s vizsgálat sem mutatott ki megfelelő mennyiségű antitestet. Így járt egy nyugalmazott orvos is. A negatív eredménye után azt kérdezte Merkelytől, hogy akkor kaphat-e Pfizert, de azt válaszolta Merkey, hogy

„önmagában az antitestteszt eredményeit a SARS-CoV-2 fertőzés elleni immunitás vagy védelem meghatározott szintjének jeleként értelmezni nem lehet”.

Arra viszont már nem válaszolt a rektor, hogy akkor a hiten kívül mivel igazolható még, hogy védett-e az orvos.

Ingyenes vizsgálatot és újabb oltást kérnek

Megkerestük Englohner Beátát, a „Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” Facebook-csoport egyik szervezőjét. Ők petíciót indítottak, amiben ingyenes vizsgálatot, és ha annak az eredménye negatív, akkor újabb oltást kérnek.

A csoportban kérték, hogy jelentkezzenek náluk azok, akik a SOTE-ra is elmentek tesztre. Englohner Beáta szerint az arányok úgy néznek ki, hogy a korábban máshol negatív leleteket kapók közül 3 vagy 4 a SOTE-n már pozitív lett. Viszont 6-7-en ott is negatív eredményt kaptak.

Azoknak sem mondtak semmit, akiknek a SOTE-n is negatív lett a tesztjük, és nem ígértek harmadik oltást sem nekik.

Megkérdeztük a SOTE-t is, de nem adtak választ arra, hogy a tesztek hány százaléka lett pozitív, illetve negatív. Csak egy korábbi cikk elolvasását javasolták. Ebben Merkey azt mondja, hogy „az antitest és a védettség szintje között nem lehet egyértelmű összefüggést meghatározni, azaz az ellenanyag-vizsgálat eredménye csak tájékoztató jellegű, klinikai döntést (pl. a harmadik oltás beadásáról) ez alapján nem lehet hozni. Az antitest meghatározására alkalmas méréseket nem az oltások hatékonyságának vizsgálatára, hanem az átfertőzöttség meghatározására találták ki.” Szerinte „bármelyik védőoltás esetében előfordulhat negatív eredmény, azonban ez klinikai szempontból nem jelenti azt, hogy nem alakult ki védettség”.

Mindenesetre aki kipróbálná a SOTE-s mérést, az az antitest@semmelweiskft.hu címen jelentkezhet a vizsgálatra. Ingyenes antitestvizsgálatot a Fővárosi Önkormányzat is hirdetett, a jövő héten 19 ezer teszttel várják a 60 év felettieket. (Karácsony Gergely korábban levélben kérte Orbán Viktort, hogy hozza nyilvánosságra a Sinopharmmal oltottak antitesttesztjeinek eredményét.)

A rejtélyes sejtes immunitiás

A „semmit sem ér az antitestteszt” mellett azzal nyugtatták még a megfelelő védettségükben elbizonytalanodottakat, hogy van még egy fontos védővonal: a sejtes immunitás. Amit viszont magánlaborokban sokáig nem lehetett mérni. Egészen addig, amíg a szegedi Avidin be nem jelentette, hogy náluk - ha az antitestteszt árának háromszorosáért is, de - a sejtes immunitást is vizsgálni lehet.

Kerestük a labor vezetőjét, aki egyelőre annyit mondott, hogy van, akinél volt sejtes immunitás, bár nem volt megfelelő számú antitestje, van, akinél pedig a negatív ellenanyagteszt után a sejtes immunválaszt sem lehetett kimutatni.

És ismert a Videoton dolgozóin elvégzett eredmény, ahol nem volt olyan, akinél nem volt elég antitest, de a sejtes immunitás kimutatható volt.

Innentől lenne érdekes, hogy mit mutatnak a Kásler-féle vizsgálati eredmények, a sejtes immunitást is mérik az Onkológiai Intézetben.

Új oltás?

Más már a helyzet, mint februárban volt, amikor a Kínából és Oroszországból vásárolt vakcinák valóban gyorsították a magyar oltási programot. Vakcina bőven van harmadik oltásra is. Akkora készletet halmoztunk fel, hogy a kínai vakcinából is elkezdtünk már ajándékozni, de az mRNS-s vakcinás készletből is adtunk már a cseheknek ajándékba 100 ezer adagot, kölcsönbe pedig további 140 ezer Pfizert.

A harmadik oltásra ugyanakkor egyelőre nem adtak engedélyt a hatóságok itthon. Tudunk olyanról, aki inkább kiment Romániába, és Pfizert adatott be magának. Megnyugtatóbb lenne, ha a vakcinakoktél hatásait itthon vizsgálnák hivatalosan, és annak az eredménye is ismert lenne. Az pedig az érintettek számára még megnyugtatóbb, ha a delta variáns hazai tömeges megjelenése előtt és a szinte teljes lazítás után kiderülne, hogy védettek-e, vagy ha nem, akkor milyen módon szerezhetik meg az immunitást.