Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök csütörtökön, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén. „Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt” - közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.
Plenkovic kiemelte, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költsége, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. A csatlakozás megkönnyíti az exportot és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.
Péntektől az euro.hr oldalon lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euróérméket. Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek Dubrovnik városa, Horvátország térképe, a piros-fehér kockás horvát sahovnica, a Galgolíta írás és a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszútávú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Az uniós csatlakozáskor ugyanis minden tagállam vállalta, még Magyarország is, hogy bevezeti az eurót, csak Dánia és az Egyesült Királyság kapott felmentést. Ugye az Egyesült Királyság azóta ki is lépett. Orbán Viktor 2019-ben azt mondta, hogy Magyarországon még céldátum sincs, mert szerinte egyrészt nem látni világosan a közös pénz jövőjét, másrészt senki sem tudja, hogy az eurózóna hová fog fejlődni a következő időszakban. (MTI)