Megbukott a szeptemberben hatalomra került centrista-konzervatív kormány, Franciaország recsegő-ropogó politikai és gazdasági helyzetben fordult rá az adventi időszakra, és a hétvégi Trump-látogatásra.

A legfrissebb negyedéves adatok szerint, de éves alapon is a magyar GDP volt a második legrosszabb. Csak négy uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest. Magyarországon kívül két országban volt technikai recesszió.

A jegybankelnök szerint „megfelelő gazdaságpolitikával középtávon elérhető az euro sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint (az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százaléka)”.

Pedig az Eurostat sokkal jobbnak hozta ki az októberi magyar áremelkedést, mint a KSH. Az olaszoknál nálunk is gyorsabban lassult az áremelkedés, míg három uniós tagállamban már csökkennek az árak.

Sinkó Ottó szerint „nagyon eltávolodtunk az európai értékektől, ezért világos elköteleződésre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy Magyarország továbbra is Európához kíván tartozni”.

Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.

Kilencedik hónapja a magyarországi infláció a legmagasabb az EU-ban.

Ausztria 2030-as utolérése még várat magára. A román GDP bezzeg az európai toplistába került. Az Eurostat adataiból az is látszik, hogy az európai válság még nem ért véget, de legalább a német gazdaság már a javulás jeleit mutatja.

6,5 százalék.

Ami természetesen mindegy is, amennyiben a kormány utána sem akarja bevezetni az eurót.

A horvát miniszterelnök ellenőrökkel, büntetőadóval, támogatásmegvonással fenyegeti a trükközőket.

A kormányfő szerint tudták, hogy az átváltás miatt 0,2-0,4 százalékos áremelések várhatók, de „sem a globális, sem a nemzeti körülmények nem olyanok, hogy a kapzsiság felülkerekedhessen a felelősség felett”.

Az olajárak jelenlegi emelkedési üteme egyelőre kisebb, mint az 1973-as és az 1979-es sokk idején, és a gazdasági hatásaik is korlátozottabbak. Ez összefügghet a rugalmasabb munkaerőpiacokkal és a monetáris politikák meg a fejlett gazdaságok reálgazdaságának jóval hatékonyabb működésével.

Így Horvátország január 1-én 20. országként csatlakozhat az euróövezethez.

Az eurozónán kívüli EU-s tagállamok közül csak a románok lelkesebbek nálunk.