A magyarországi fogyasztói árak emelkedése augusztusban is a legmagasabb volt Európában – derül ki az Eurostat által kedden közzétett adatsorból. Ezzel már tizedik hónapja európai listavezető a magyarországi drágulás, ami ellen pedig Orbán Viktor a legerősebb fegyverét: a tőle és Rogán Antaltól megszokott harcias kommunikációt vetette be lebirkózástól fojtófogásig.

Az Eurostat listája egyébként több meglepetést is tartalmaz, de nézzük előbb a számokat. Az Európai Unió átlagában folytatódott az infláció lassú mérséklődése: az EU-ban januárban még 10 százalékos infláció augusztusra 6 százalék alá csökkent. Az eurózónában még csak negyedik hónapja tart megszakítás nélkül az infláció lassulása, ami most 5,2 százalékos volt.

Az első meglepetés egyből a listavezető magyar adatból adódik. Miközben a KSH a szeptember 8-i gyorsjelentésében még 16,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedésről számolt be, az Eurostat most csak 14,2 százalékot mért (a két adat különbsége valószínűleg abból adódik, hogy eltérő módszertannal mérték a gáz és az elektromos energia árváltozását, amiben jelentős változást hozott a tavaly nyáron bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés).

Persze a magyar infláció európai uniós első helyét így sem veszélyeztette semmi. Sőt, augusztusra már csak egyetlen EU-tagállam maradt hazánkon kívül, ahol 10 százalék fölötti az infláció: Csehország, ahol a júliusi 10,2 százalék augusztusra csak 10,1 százalékra csökkent. A nyár közepén még szintén két számjegyű inflációval küszködő két másik térségbeli országban viszont 10 százalék alá esett az áremelkedés mértéke a múlt hónapra. A lengyel infláció 10,3 százalék után már csak 9,5 százalék, míg a szlovák a szintén 10,3 százalék után 9,6 százalék volt.

Kedvezőtlen és az üzemanyagok, elsősorban a szállítmányozásban fontos, így tovagyűrűző hatású dízel árának fokozatos drágulását látva aggasztónak tűnő jelenség, hogy tizenegy uniós tagállamban augusztusban meghaladta az infláció a júliusit (tizenötben lassult az áremelkedés üteme, míg Görögországban stagnált).

A legnagyobb számértékben a magyarországi infláció lassult, júliusról augusztusra 3,3 százalékkal az Eurostat adatai szerint. De arányaiban nagyobbat faragtak az infláción Hollandiában, ahol harmadával, 5,3 százalékról 3,4 százalékra csökkent az áremelkedés üteme. Szintén 1 százalékpontot meghaladóan csökkent az infláció az észteknél (6,2 százalékról 4,3 százalékra), a svédeknél (szintén 6,3 százalékról 4,5 százalékra) és a finneknél (4,2 százalékról 3,1 százalékra).

A közép-európai térség uniós országai vegyesen teljesítettek augusztusban: a térségbeli országok közül négyben lassult, négyben gyorsult az áremelkedések tempója. Ahogy korábban már írtuk, a hazánk után legmagasabb inflációval küzdő országokban (lengyeleknél, cseheknél, szlovákoknál) lassult, és szintén mérséklődött a bolgár infláció. A legnagyobb mértékű változás a lengyeleknél volt 0,8 százalékponttal, a legkisebb a cseheknél 0,1 százalékponttal.

A másik négy országban nagyjából hasonlóan alakult az infláció: Ausztriában 0,5 százalékponttal, a másik három országban (Szlovénia, Szlovákia, Románia) 0,4 százalékponttal nőtt. A román infláció így ismét 9 százalék fölött van, a 9,3 százalékos értéke megegyezik a júniusival. A 8,4 százalékos horvát infláció még rosszabb képet, négy hónapos csúcsot mutatott.

Az EU-ban egyébként a legnagyobb mértékben a luxemburgi infláció gyorsult, a júliusi 2 százalék után 3,5 százalékos volt. Jellemzően egyébként a júliusban legalacsonyabb inflációt produkáló országban gyorsult az áremelkedés tempója: ez igaz mind a négy országra, ahol 3 százalék alatt volt (Belgium, Luxemburg, Spanyolország, Ciprus). A legnagyobb uniós gazdaságok közül az éves francia infláció 0,6 százalékkal meghaladta augusztusban az előző havit, a német minimálisan, 0,1 százalékkal, az olasz 0,8 százalékkal csökkent.