A liftes házak rosszabbul járnak.
A liftes házak rosszabbul járnak.
A tavaly 17,6 százalékos magyarországi infláció 1997 óta nem látott szintet jelent. Volt két év, amikor még csökkentek is az árak.
2023-ban az előző évhez képest legjobban az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal.
Novemberben éves szinten 7,9 százalékkal nőttek, októberhez képest nem változtak az árak.
Szabályos olívaolaj-bűnözés alakult ki, mert a szárazság miatt gyenge volt a termés.
Az élelmiszer-infláció még 10,4 százalék volt. A kormányzati kommunikációs cél teljesítve, de ezzel együtt még októberben is magasabb volt az infláció Magyarországon, mint szeptemberben bármelyik EU-tagállamban.
Ünnepelhetjük, hogy szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek az árak? Nyilván jó hír ez, de néhány grafikonon megmutatjuk, miért nem lehet felhőtlen az örömünk. Az infláció, ha lassul is, térdre nem rogyott, és nem is az a cél vele, amiről a kormány beszél.
A magyarok a legpesszimistábbak Európában az inflációval kapcsolatban
Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.
Ha kis mértékben is, de mérséklődött az infláció az előző havi adathoz képest.
Egy szelet csoki negyedével lett rövidebb, egy mázsa brikett helyett 58 kilót, egy kiló krumpli helyett 68 dekát vehetnénk, ha annyi pénzből akarnánk vásárolni, mint tavaly. De hány lap maradna a miniszterelnök kedvenc újságjában?
Az energiaárak 35,7 százalékkal nőttek, az élelmiszerek 23,1 százalékkal kerülnek többe. Az üdülési költségek júliusban egyetlen hónap alatt 9,6 százalékkal nőttek.
Májusban már határozott esésben bízik.
Az élelmiszerek 38 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor.
Az alacsony zsírtartalmú friss tej kedvelőinek is feltűnhetett valami.