
A fogyasztói árak februárban is megvalósították Orbán Viktor álmát a repülőrajtról: az Eurostat által közzétett adatok szerint ismét nálunk volt a legmagasabb az éves infláció az unión belül. Ezzel két egymást követő hónapban végeztünk az élen. Korábban a 2022-23-as nagy inflációs válság idején tizenkét egymást követő hónapban is Európa-bajnok volt a magyar infláció, majd 2023 novembere után idén januárban kerültünk vissza az élre, és az elkeserítő első helyet sikerült februárban is megőrizni.
A helyzetet tovább rontja, hogy miközben tizenkét tagállamban, valamint az eurózónában és az EU egészében is lassult az áremelkedés üteme – előbbiben 2,5 százalékról 2,3 százalékra, utóbbiban 2,8-ról 2,7 százalékra –, addig nálunk kilenc másik tagállamhoz hasonlóan gyorsult.
Igaz, csak 0,2 százalékkal, annyival, mint a román, amely így maradt a 2. helyen. A harmadikra az észtek léptek fel, ahol a januári 2,8 százalékról 5,1-re lőtt ki az infláció – ez volt a legnagyobb gyorsulás –, a januárban még 5,3 százalékkal harmadik lengyeleknél viszont 4 százalékra csökkent, ami a legnagyobb lassulás volt. Nagyot ugrott a svéd áremelkedés is, de a januári 1 százalékos éves szint után még így is csak 2,8 százalékos volt.
Európa vezető gazdaságai közül a franciáknál 1,8 százalékról 0,9 százalékra esett, ez volt a második legnagyobb lassulás az unióban. A többi vezető gazdaságból a németeknél nőtt (2,3-ról 2,6 százalékra), Olaszországban és Spanyolországban stagnált az éves infláció. Ha a térségbeli országokat nézzük, akkor rajtunk kívül a román és a bolgár infláció is nőtt (egyaránt 0,2 százalékkal), a cseh és a szlovák stagnált, míg a már említett lengyelen kívül az osztrák és a szlovén árak emelkedésének üteme is mérséklődött.