Az üzemanyagárak nagyot estek egy év alatt, a lakbér viszont több mint 10 százalékkal nőtt.

Legutóbb az inflációs sokk előtt volt hasonló adat. Az elemzői konszenzus nem számított ilyen mértékű csökkenésre.

Júliusban 4,1 százalékos volt az éves áremelkedés. Az üzemanyagok egy év alatt 6, egy hónap alatt 3,8 százalékkal drágultak.

A vártnál is jobban csökkent az infláció, ez azonban csak egyszeri tényezőknek tudható be. Nem ért véget még az inflációs időszak.

Az éves áremelkedés 4 százalékos volt a múlt hónapban, ez az idei legmagasabb érték.

Sokkal olcsóbb lett ugyanakkor a liszt, a tojás és a száraztészta is.

Hogy ebből ki mennyi vett észre, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy az infláció, ha csak minimálisan, tovább csökkent a múlt hónapban.

Novemberben éves szinten 7,9 százalékkal nőttek, októberhez képest nem változtak az árak.

Az élelmiszer-infláció még 10,4 százalék volt. A kormányzati kommunikációs cél teljesítve, de ezzel együtt még októberben is magasabb volt az infláció Magyarországon, mint szeptemberben bármelyik EU-tagállamban.

Tizenegyedik hónapja a magyarországi infláció a legnagyobb az EU-ban. És még csak nem is a leggyorsabban csökken.

Ünnepelhetjük, hogy szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek az árak? Nyilván jó hír ez, de néhány grafikonon megmutatjuk, miért nem lehet felhőtlen az örömünk. Az infláció, ha lassul is, térdre nem rogyott, és nem is az a cél vele, amiről a kormány beszél.

Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.

Egy számjegyű lett.

Árstop ide vagy oda, megállíthatatlanul nőnek a fogyasztói árak.

Az Eurostat statisztikái szerint átlagosan 98 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 2000 és 2017 között, ezzel az EU-tagországok közül nálunk volt a harmadik legnagyobb a növekedés.