Sokkal olcsóbb lett ugyanakkor a liszt, a tojás és a száraztészta is.
Sokkal olcsóbb lett ugyanakkor a liszt, a tojás és a száraztészta is.
Hogy ebből ki mennyi vett észre, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy az infláció, ha csak minimálisan, tovább csökkent a múlt hónapban.
Novemberben éves szinten 7,9 százalékkal nőttek, októberhez képest nem változtak az árak.
Az élelmiszer-infláció még 10,4 százalék volt. A kormányzati kommunikációs cél teljesítve, de ezzel együtt még októberben is magasabb volt az infláció Magyarországon, mint szeptemberben bármelyik EU-tagállamban.
Tizenegyedik hónapja a magyarországi infláció a legnagyobb az EU-ban. És még csak nem is a leggyorsabban csökken.
Ünnepelhetjük, hogy szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek az árak? Nyilván jó hír ez, de néhány grafikonon megmutatjuk, miért nem lehet felhőtlen az örömünk. Az infláció, ha lassul is, térdre nem rogyott, és nem is az a cél vele, amiről a kormány beszél.
Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.
Egy számjegyű lett.
Árstop ide vagy oda, megállíthatatlanul nőnek a fogyasztói árak.
Az Eurostat statisztikái szerint átlagosan 98 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 2000 és 2017 között, ezzel az EU-tagországok közül nálunk volt a harmadik legnagyobb a növekedés.
A fogyasztói árak a februári 1 százalékos csökkenés után márciusban kisebb ütemben, de szintén mérséklődtek. Átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban.
Még nem oszlott fel a Beatles, Kádár János állt a slágerlisták élén, és akkor fordult elő utoljára, hogy a fogyasztói árak csökkentek Magyarországon. Erre tessék, most megint! Ez az igazi rezsicsökkentés. Azt csak a legrosszabb májúak lennének képesek megjegyezni, hogy ilyen folyamatokat csak az EU legcsóróbb országaiban lehet megfigyelni.