A KSH legfrissebb közlése szerint márciusban csak enyhén növekedett az infláció Magyarországon, a február 1,4 százalék után márciusban átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Pedig két tényező is egyszerre befolyásolhatta (volna) hazai árakat: az iráni háború kirobbanása az energia- főleg az üzemanyagárakon keresztül, illetve a tény, hogy a bázisból félig-meddig kikerül az árrésstop hatása. Utóbbit ugyanis tavaly március 17-én vezette be a kormány. Azóta egészen mostanáig a statisztikakészítés során az alacsonyabb árrésstoppal érintett árakat a magasabb, nem árrésstopos árakkal vetették össze.
Mindkét tényező az inflációt elviekben emelte volna, csakhogy a kormány ezt gyakorlatilag egyszerre ellensúlyozta azzal, hogy védett árakat (vagyis a gyakorlatban ársapkaként működő árszabályozást) vezetett be az iráni háború következtében elszálló energiaárak miatt az üzemanyagokra. Így végeredményben sikerült alacsony szinten tartani az inflációt, még ha az enyhén emelkedett is. Az elemzők is arra számítottak, hogy 2 százalék fölé emelkedik a ráta márciusban.
Februárhoz képest is alig volt áremelkedés, 0,4 százalékosat regisztrált a KSH, így gyakorlatilag már több mint egy éve (tavaly január óta) bőven 1 százalék alatt van az egy hónap alatt bekövetkezett áremelkedés mértéke.
Tavaly márciushoz képest egyébként
Utóbbit illetően egyébként a védett ár nem tudott minden negatív hatást mentesíteni, hiszen februárhoz képest 4,6 százalékos áremelkedést mutatott ki a KSH.
A laktózmentesekre, mirelit árura, filézett és darált húsra is vonatkozik a szabály.
A 95-ös benzint legfeljebb 595 forintért, a gázolajat legfeljebb 615-ért adhatják a kutak. A lépés éjfélkor lép életbe, a magyar forgalmival és rendszámmal rendelkező autókra vonatkozik. Magyar Péter szerint adót kellett volna csökkenteni, akkor 50-100 forinttal olcsóbb lehetne az üzemanyag.