Minden idők legnagyobb budapesti Pride-ja, elmaradt nagytakarítás és Magyarország ellen fordított Ukrajna: nem minden jött be Orbán egy évvel ezelőtt politikai ígéreteiből, a választások előtti osztogatást viszont a tervek szerint elindította.

Tiltakozók a Lázárinfón, kormányzati terelés a gödi gyár ügyében, interjú Magyar Péterrel, ICE-kivonulás Minnesotából. Ez itt a 444 napindító hírlevele.

A május végéig történő meghosszabbítást az NGM azután jelentette be, hogy közel nyolcéves mélypontra esett az infláció, és alig haladta meg az 1 százalékot az élelmiszerárak emelkedése.

A kormány beavatkozása csak látszólag segít, rengeteg alapvető termék ugyanis igen jelentős mértékben drágul az idei évben.

Az élelmiszeripari cégeket azonban kicsit nehéz helyzetbe hozta a kormány árrésstopja.

Nem véd a kormányzati intézkedés: egy év alatt 20 százalékos drágulás, és karácsony előtt további áremelkedés jöhet.

Egyúttal a kormány február 28-ig meghosszabbította az árrésstopot.

Havi 13 milliárdos veszteséget okoz a kereskedőknek az árrésstop Kozák Tamás szerint.

Szerintük indokolt lenne az augusztus végi megszüntetése, hiszen „minden elemében káros az egész gazdaságra nézve”.

Az árrésstop és az élelmiszer-feldolgozókra helyezett kormányzati nyomás miatt nehéz helyzetbe kerültek. A költségeiket nem tudják csökkenteni, de az áraikat sem tudják növelni, mert a vágóhidak „befagyasztották” a felvásárlási árakat.

Egy mutyigyanús bányaügylet is kiverte a biztosítékot Brüsszelben, vélhetően olyan, amiben a Tiborcz Istvánnal gyakran üzletelő Balázs Attila járt jól. A magyar kormány szerint már megint megtámadták Magyarországot. És Ukrajna.

„Az áremelkedést nem mi csináljuk” – az OKSZ szerint ezt igazolja a májusban ismét gyorsuló infláció.

A kereskedők szerint az árrésstop augusztus végéig történő meghosszabbítása szőnyeg alá söpri a magyar gazdaságban meglevő feszültségeket.

A további bizonytalanság elkerülése érdekében.

Aki nem teszi ki az árrésstopos kormányreklámot, egymillió forintos bírságot kaphat.