A tavalyi év lehetett volna sorban a második, hogy a piac és a kereskedők kormányzati beavatkozás nélkül működhetnek, ez a „szabadság” azonban nem tartott sokáig. Az év első hónapjaiban ugyanis folytatódott a 2024 szeptembere óta kialakult, emelkedő inflációs trend, az akkori 3 százalékról februárban 5,6 százalékra nőtt a pénzromlás üteme. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerek inflációja is töretlenül emelkedett: 3,7 százalékról 7,1 százalékra.

A kormány, élén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel egészen gyorsan meg is találta a folyamat okozóját a kereskedők túlzott mohóságában. „Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat”, hangzott a kormányzati ukáz. Majd 2025. március 11-én a kormány bejelentette, hogy árrésstopot vezet be 30 élelmiszer esetében. Bár eredetileg május végéig lett volna hatályban az intézkedés, többszöri hosszabbítás eredményeként még a mai napig befolyásolja az árakat. Sőt december elsejétől újabb termékekre terjesztették ki, így már a pelenkát és bébiételt is árrésstoposan lehet beszerezni.

A jelenlegi rendelkezés alapján ugyan az új év február végéig él az árrésstop, viszont óriási meglepetéssel érne fel, ha a kormány a választások előtt szűk két hónappal mondana le erről az ár- és piacbefolyásoló eszközről, megteremtve a lehetőséget a fogyasztói árak megugrásának.

Ahogy egyébként az ilyen és ehhez hasonló hatósági beavatkozásokra, korlátozásokra jellemző, rövid távon képes pozitív hatást kifejteni, ami meg is mutatkozott az inflációs adatokban. Az élelmiszerek inflációja a tavaly februári 7,1 százalékról novemberre 3,2 százalékra szelídült, és még csak azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a valós inflációs érzet, amit egy-egy bevásárlás során érezni lehet, nagyon mást tükrözne vissza.