Aggasztó a trend, amit az élelmiszereknél látni: március óta folyamatos a drágulás, ráadásul a tavalyi bázis is magas volt.

Legutóbb az inflációs sokk előtt volt hasonló adat. Az elemzői konszenzus nem számított ilyen mértékű csökkenésre.

Mert szerinte a kötelező akciózás júliusi kivezetése után túl nagyot emeltek az árakon.

Harmadával is nőhetnek a termelői árak az aszály miatt, és meg se nő rendesen a gyümölcs.

Sokkal olcsóbb lett ugyanakkor a liszt, a tojás és a száraztészta is.

Hogy bizonyítsa, a multik olcsóbban adják a termékeiket Németországban, mint Csehországban.

Kiszámolta az MNB, kikre hat a legsúlyosabban a magas infláció.

A sertéscomb rajongóinak azért van egy rossz hírünk.

Pontos összeget még nem lehet tudni, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk.

A vállalat az élelmiszeripar környezeti hatásaira akarja felhívni a figyelmet.

Az eddig árstopos termékekből összeállított bevásárlókosarunkban az átlagárak 6 százalékkal nőttek hétfőről keddre. Az viszont, aki mindenhol a legolcsóbbat keresi, akár olcsóbban is bevásárolhat. Kiugróan dráguló cukor, beesett liszt-, csökkenő olaj- és tojásárak az árstop utáni első napon.

Megjelent a rendelet az árstop kivezetéséről, ebben a kormány egy félmondattal feloldotta a kötelező akciózás nagy jogi dilemmáját, miszerint törvényt sért az, amit a kormány előír a kereskedőknek.

Az ársapkák kivezetése utáni kötelező akcióztatás részleteitől függ, hogy megéri-e teletömni a spájzot és a mélyhűtőt július végén. Iparági szakértők szerint az árstop kivezetése mindenképp áremelkedést hoz.

A kormány arról is döntött, hogy lényegében kivezeti a CSOK-ot és szigorítja a babaváró hitel feltételeit is.

Májusban már határozott esésben bízik.