„Az élelmiszerek árszínvonala csökkent, az árrésstop elérte célját, ezért az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint május végén az eredeti tervek szerint kivezethető” – reagált a pénteken megjelent inflációs adatokra az OKSZ. A szervezet közleménye szerint „az adatokból az is világosan kiolvasható, hogy a kereskedelem semmit nem hárított át a vásárlókra a rá nehezedő nyomásból”.

A KSH jelentése szerint áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, ennél tavaly november óta nem nőttek lassabban az árak. Az élelmiszerek éves alapon 5,4 százalékkal drágultak, az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent az áruk. Az OKSZ erre utalhatott, amikor azt írta, hogy az árrésstop célt ért. Az infláció ezzel együtt a vártnál kevésbé lassult, az elemzők például arra számítottak, hogy az éves élelmiszerár-emelkedés 5 százalék környékén lesz. (Persze más tételek, így például az energiaárak és a szolgáltatások drágulása is húzta felfelé az árakat.)

Az, hogy nem lassult kellő mértékbe az infláció, az OKSZ szerint azzal is magyarázható, hogy „a piacok túlzottan nagy elvárásokat fűztek az árrésstop hatásához”. A szervezet szerint az intézkedés fenntartása „a továbbiakban legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat, miközben az árfeszültségek a felszín alatt gyülekeznek, és minden hónappal tovább nő az esélye annak, hogy a felszínre törnek”.

A szervezet szerint az árrésstop „megnehezíti a kereskedelem dolgát abban, hogy betöltse közvetítő szerepét a termelők, beszállítók és a vásárlók között”. Ehelyett inkább olyan további szakmai egyeztetéseket szeretnének a kereskedelempolitika döntéshozóival, amik arról szólnak, „hogy milyen szabályozási környezetben tudna az egyik legjelentősebb nemzetgazdasági ág nagyobb mértékben hozzájárulni a gazdaság teljesítményének növekedéséhez”.

Az élelmiszerek árréstopját a kormány eredetileg május 31-i határidővel vezette be, de Nagy Márton már áprilisban jelezte, hogy fontolgatják a meghosszabbítását. Emellett épp a héten vezetett be a kormány az élelmiszereken túl további harminc higiéniai termékre hasonló árszabályozást.

Érdemes egyébként megnézni, hogy a legfrissebb inflációs KSH-gyorsjelentés szerint mik drágultak leginkább éves, illetve havi alapon. Mintegy 20 százalékkal nőtt néhány élelmiszer ára (tojás: 26,9, liszt: 23,7, étolaj: 23,4, csokoládé és kakaó: 20, kávé: 19,8 százalék), de számos más termék és szolgáltatás ára is kiugróan nőtt. Például a postai szolgáltatások 11,3 százalékkal, a lakbér 11 százalékkal, a palackos gáz 8,7, míg a vezetékes gáz 7,2 százalékkal drágult, és az inflációnál gyorsabban, 4,9 százalékkal nőtt a gyógyszerek ára is. Összességében ha a főbb termékcsoportokat nézzük, akkor az 5,4 százalékos élelmiszer-inflációnál a szolgáltatások átlagos 7 százalékos éves áremelkedése, valamint a szeszes italok és dohányáruk 6,3 százalékos drágulása is nagyobb volt.