„Megszakadt az alacsony havi átárazások sorozata, ami rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatása volt”

– írja a pénteken közzétett, vártnál rosszabb inflációs adatról Virovácz Péter. A KSH adatközlése szerint az éves infláció 4,3 százalékos volt – ennél alacsonyabbra, 4 százalék körüli áremelkedésre számítottak az elemzők –, míg júniusról júliusra megugrottak, 0,4 százalékkal nőttek az árak (március óta ez a mutató 0-0,2 százalék között volt).

Az ING vezető elemzője szerint azzal, hogy júliusra lényegében kifutott az összes intézkedés egyhavi inflációt fékező hatása, vagyis csak a gazdaság normál alapfolyamatai hatottak az árak, a mutató egyből megugrott. Az A 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, hiszen annak eléréséhez tartósan 0,2 százalék körüli egyhavi áremelkedési ütem kellene.

Virovácz szerint a most közölt adatok azt jelzik, hogy minden törekvés ellenére Magyarországon magas a strukturális infláció. A vártnál nagyobb árnövekedést okozó tételek között említette az általunk is kiemelt gázáremelkedés mellett azt, hogy jelentősen drágultak a közlekedési szolgáltatások, mivel tovább nőtt a repülőjegyek ára. A vezetékes gáz 23 százalékos drágulása azt is eredményezte, hogy az energiainfláció olyan szintre nőtt, ahol legutóbb 2023 nyarán, az energiaválság során volt.

Az ING szakértője szerint érdekes kérdés, hogy a havi áremelkedés meglódulása után folytatódik-e a lakosság inflációs várakozásának mérséklődése, vagy „a húsbavágó energiaszámla és a drága nyaralás miatt megakad vagy akár visszafordul ez a folyamat”. Szerinte augusztusban is 4 százalék közelében maradhat az inflációs ráta, de ha az árrésstop-intézkedéseket tényleg kivezeti a kormányzat nyár végén – a kereskedők szerint ez indokolt lenne, de a politikai kommunikációs okok miatt az a valószínű, hogy ismét meghosszabbítják, papírforma szerint a választásokig velünk marad –, akkor októberre akár 5 százalék fölé is mehet az infláció.

A vártnál kellemetlenebb inflációs adatban kedvező az, hogy az úgynevezett maginfláció 4 százalékra csökkent – ezt már Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője emelte ki. A szakértő szerint az inflációs kép összességében továbbra is vegyes. Több tényező is van, mint például a forint stabilitása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás – lassabban nőnek a reálbérek az eddiginél –, amiknek a dezinflációt kellene erősíteniük. Nagy szerint idén az év egészében 4,7 százalék lehet az infláció (Virovácz 4,6 százalékot mond, de jelezte, hogy az árrésstoppal kapcsolatos intézkedések ezt befolyásolhatják).

A gyógyszerek ára sem a várt szerint alakult, hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H vezető elemzője (aki szintén az energiaárak alakulásában látja a vártnál magasabb infláció elsődleges okát). Németh, aki szintén 4,7 százalékos éves inflációra számít, felidézte: „a korábbi kommunikáció arra utalt, hogy a gyógyszereknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, ezzel szemben havi szinten csak 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak”.

Pozitívumként azt emelte ki, hogy a viszonylag erős forint visszafogta a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát. Azt várja, hogy a friss inflációs adat hatására a nemzeti bank egyelőre nem nyúl a kamatokhoz. „Korábban arra számítottunk, hogy az idén sor kerülhet egy kamatcsökkentésre az év utolsó hónapjaiban, de ennek az esélye a mostani inflációs adat fényében jelentősen csökkent. Az esetleges kamatcsökkentés ráadásul nagyban függ a nemzetközi gazdasági környezettől, így például attól, hogy az Egyesült Államok vámpolitikájának milyen hatása lesz a globális, ezen keresztül a magyarországi árakra” – fogalmazott.