A Költségvetési Tanács elnöke szerint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesíthetjük

Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.

Kovács Árpád A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán című előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére, és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat.

Előrejelzése szerint a magyar GDP idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.

Azt mondta, Magyarország az egy főre jutó GDP alapján az EU-s rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.

Kovács Árpád elmondta, hogy 2020 óta Magyarország nominális GDP-je nő, nemcsak az inflációs hatások, hanem a volumenbővülés miatt is. Idén 78 ezer milliárd forint lesz a bruttó hazai termék – mondta.

Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van: a tartós fogyasztási cikkek, az elektronikai termékek és az élelmiszer-kereskedelem területén egyaránt, ami az évek óta emelkedő áfabevételekre is negatív hatással lesz.

Az állam szerepe jelentős a beruházásoknál, amelyek most mérséklődést mutatnak, ugyanakkor az áremelkedések miatt értéket tekintve nagymértékben emelkednek. Szintén emelkedés tapasztalható a járműgyártás és a turizmus területén – mondta a KT elnöke. (MTI)