Rossz helyen halmokban álló üres konténerek bénítják a világkereskedelmet

• A világjárvány alatt rengeteg konténer ragadt üresen a felvevő piacok kikötőiben.
• Pedig a járvány alatt a szolgáltatások leállása inkább még növelte is a termékek iránti keresletet.
• A világgazdaság újraindulásakor pedig az a fura helyzet állt elő, hogy miközben sok kikötőben mozdulni is alig lehet a konténerektől, hirtelen hiány lett a globális áruszállításban nélkülözhetetlen dobozokból.
• Akkora a káosz, hogy jó, ha 2022-re sikerül kibogozni.

Ideje beszélnünk a konténerekről. Ezek a jellemzően hat vagy tizenkét méter (a konténerbizniszben bevett brit birodalmi mértékegységekben megadva 20, illetve negyven láb) hosszú, jellegtelen téglatestek kevesek fantáziáját indítják be - még ha egészen különleges házakat is lehet belőlük építeni -, pedig elképesztően fontosak megszokott életünk fenntartásában. A Quartz hangzatos megfogalmazásában a konténerek jelentik a vért a világkereskedelem ütőereiben. Ez egyáltalán nem költői túlzás, szinte minden kézzel fogható dolog, amihez a boltokban hozzájuthatunk, nagy valószínűséggel megjárta egy konténer mélyét.

És mint oly sok más esetben, most a konténerek nélkülözhetetlenségét is a hiányukon tapasztalhatjuk meg. Ahogy arra egyre inkább a világsajtó is felfigyel, konténerhiány sújtja a világgazdaságot. Az iparági szaklapok már március óta kongatják az ügyben a vészharangot, hogy a világkereskedelem világjárvány utáni újbóli fellendülését jelentősen hátráltatja, hogy nincs mibe pakolni az árut. És mert konténerekben nemcsak késztermékeket, hanem a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket is szállítanak, ez már a teljes termelési láncra is kihat, mi, vásárlók pedig a pénztárcánkon érezhetjük: nem csupán a konténerek bérleti díja, illetve maguk a konténerek drágultak meg, hanem a bennük szállított termékek is, mivel az ellátási lánc akadozása ezeket is megdrágítja.