Hat év függőség után lejöttem a szerről

július 11., vasárnap 5:35

2018 nyarán vallottam be itt a 444-en a kedves olvasóknak, hogy függő vagyok: „Itt az ideje, hogy szembe nézzek a szomorú helyzettel, az orrnyálkahártyám lassan három éve Nasivin orrspray függő. Ez azt jelenti, hogy ha nem lövöm be magam napi 5-6 alkalommal oximetazolin-hidrokloriddal, akkor legkiszámíthatatlanabb pillanatokban fullasztóan bedugul az orrom. Nem szipogok, nem sípolok, nem ventilálok, hanem elzáródok, mintha betont öntöttek volna az orrnyílásaimba. Gusztustalan nyomorúság. Inkább lennék heroinista.”

Azóta eltelt még három év, és így hat év cuccozás után idén leszoktam a szerről.

Rácsúszás

De előbb arról pár szóban, hogy csúsztam rá. Az orrcsepp-függőség általában úgy alakul ki, legalábbis nálam ez történt, hogy az ember náthás, emiatt feldagad az orrnyálkahártyája, ami elzárja a levegő útját. Ilyenkor nyúl a sprayhez, ami az orrnyálkahártyában található apró ereket húzza össze, így enyhítik a duzzanatot, ezáltal megnyílik az út a levegő előtt. Ahogy idővel csökken a hatás, az erek ismét kitágulnak, a duzzanat pedig gyakran nagyobb lesz, mint korábban. Így aztán ismét a csepp után nyúlunk, többet használunk belőle, pörgünk az ördögi körben, és úgy rácsúszunk, hogy fokozatosan az életünk részévé válik, majd meglenni sem tudunk nélküle. Visszük magunkkal munkába, sportolni, színházba, bulizni, aludni. Mindenhová flakonokat rejtünk, és a legkülönbözőbb kínos helyzetben kétségbeesetten tapogatjuk a zsebünket, mikor beüt a dugulás. Végül pedig azon vesszük észre magunkat, hogy a vegyszert, amit elvileg csupán 3 -7 napig szabad használni, már évek óta folyamatosan toljuk.

Az elmúlt években egy minden élvezettől mentes kellemetlen függőségbe sodortam magam, tönkre vágtam a nyálkahártyámat.

Hetente elfújtam egy flakon sprét, aminek az ára átlagosan 2000 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években nagyjából 625000 forintot hagytam a gyógyszertárakban. Mindezt egy tök átlagos 2015-ben beütő megfázás miatt.

A problémámmal nem vagyok egyedül. Nyáry Luca februárban írt a WMN-re cikket a saját orrcsepp-függőségéről: „Nekem már a saját 4,5 évnyi használatom is döbbenetesen hosszúnak tűnt, de a kommentelők között voltak olyanok, akik akár tíz-húsz éve a rabjai ennek a szernek. A legtöbben még csak az első pár hónapban járnak, de van, aki gyerekkora óta függő, sőt még olyan is, aki a szülőszobáról is kiment az orrspréért. A régi motorosok azt is tudják, hogyan kell széthajtogatni a legismertebb márka tetejét, hogy kinyerhessük belőle az utolsó cseppeket, a már leszokottak pedig úgy osztogatják nekik a tuti módszereket és az imádkozós emojikat, mintha a rehabon lennénk.”

Lecsúszás

A 2018-as cikkünk megjelenését követően rengetegen írtak rám, hogy sikerült-e lejönnöm, és ha igen, akkor mi volt a tuti módszer. Most elárulom.

2021-ben a Filmklub Podcastban ültem. A Titanic hosszúságúra nyúlt interjú valahanyadik órájában elkezdtem úgy beszélni, mint Bruce Willis a Ponyvaregényben miután betörték az orrát. Nem volt, mit tenni, az adás közben elővettem a cuccot, és belőttem. Így a nyavalyám is kapott egy rövid részt a műsorban. Hatalmas mázli, hogy Szentpéteri Szabolcs fül-orr-gégegyógyász főorvos nem adta fel, és eljutott idáig a podcastban, és mivel együtt jártunk az Eötvös gimibe, írt nekem, hogy segítene lerakni a sprét, ha nem ragaszkodok hozzá.

„Erről pont úgy kell lejönni, mint a heroinról. Adunk helyette metadont”

- mondta, és hozzátette, hogy eddig mindenkit sikerült lehoznia, kivéve egy rokont, aki nem volt elég elhivatott, és esténként, elalvás előtt nem állta meg, és befújt. A metadon az én esetemben egy receptre kapható Mometasone nevű szteroidos orrspré volt, amit úgy adagoltunk, hogy a leszokás első két napján még 4X4 fújást, aztán kétnaponta fokozatosan egyre kevesebbet lőhettem.

A megvonással és a „metadonnal” hamar, már az első napon jelentkeztek az ismert elvonási tünetek: bebetonozott orr, fejfájás, a szájam csontra száradt, kifeküdtem. Ijesztő volt. Arra gondoltam, hogy ha ez így fog menni napokig vagy akár hetekig, az nagyon súlyos lesz. Ilyen nyomorúságos állapotban, a plafont pihegve bámulva telt el jó pár óra, aztán egyszer csak kattant az egyik orrnyílás, és valami levegőszerűség kezdett áramlani.

A pásztói könnyező szűz óta nem volt ilyen csoda a Kárpát-medencében.

Az ezt követő napokon, sőt hetekben félorral működtem, ami tudom, nem hangzik valami kellemesnek, de az a speciálisan kellemetlen, totális dugulás, amit a Nasivin okozott, többé nem jött vissza. Tudtam aludni. Összegezve: egy flakon szteroidos pótszer, fél nap pokol és másfél hét kellemetlenséggel túlestem a leszokás nehezén. Sokkal simább és gyorsabb volt, mint előtte gondoltam.

Viszont hat év orrcseppezés nem marad nyom nélkül.

Amikor Dr. Szentpéteri Szabolcs megvizsgált, nem finomkodott, megmondta, hogy jól hazavágtam a nyálkahártyám, ami már szerintem sosem lesz olyan, mint a szer előtt volt.

Utóirat: Mindenkinek javaslom, hogy ha rajta van a cuccon, akkor most forduljon orvoshoz. Mielőtt késő lesz. Erre nem csak azért van szükség, mert a gyógyszert csak ő tudja felírni, hanem azért is mert a rászokásnak lehetnek a sima náthán túl más okai is: orrsövényferdülés, orrpolip, allergia, amiket, mint potenciális kiváltó okokat a függőséggel együtt kezelni kell.