Válaszolt a kormány az Európai Bizottság bírósági eljárására: migránsok
Az Európai Bizottság szerdán több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított a magyar és a lengyel kormány ellen az esélyegyenlőség és az alapvető jogok védelmében. Magyarországnál egyrészt azt a közelmúltban elfogadott törvényt kifogásolják, ami megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő” tartalmakhoz. A másik eljárás az LMBTIQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt indul.
A lengyel kormány ellen pedig azért indítanak eljárást, mert a lengyel hatóságok nem válaszoltak teljes mértékben és megfelelő módon a Bizottság megkeresésére a számos lengyel régió és település által elfogadott „LMBT-ideológia mentes zónákról” szóló határozatokkal kapcsolatban.
De ezeken kívül az Európai Bizottság arról is döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi a magyar kormányt a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozása miatt, ami sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelveket. Ezek értelmében ugyanis a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön (a határaikat is beleértve) található harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat. Azonban a jelenlegi magyar szabályok szerint a nemzetközi védelemért valamelyik magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amiben kinyilvánítják, hogy menedékjogot terveznek kérni, továbbá rendelkezniük kell az erre kiadott különleges beutazási engedéllyel is.
Vagyis először menedékjog iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó „szándéknyilatkozatot” kell tenni a szomszédos harmadik országokban (azaz Szerbiában vagy Ukrajnában) található magyar nagykövetségeken, másodsorban pedig a magyar hatóságok mérlegelésük szerint különleges beutazási engedélyt állítanak ki a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztése céljából.
A Bizottság szerint ez a követelmény a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, valamint kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelmet kérjenek. A Bizottság szerint a Covid19-világjárvány kezelése sem indokolhat ilyen szabályt.
Az utóbbira reagálhat a Kormányzati Tájékoztatási Központ néhány soros közleménye, amiben Rogán Antalék azt írják: „Brüsszel a mai döntésével újra világossá tette: azt szeretné, hogy migránsokat engedjük be Magyarország területére azért, hogy az országban adják be a kérelmüket. Ez ma csak az országhatáron kívül, a magyar külképviseleteken lehetséges. Amennyiben eleget teszünk az Európai Bizottság kérésének a beengedett migránsok Magyarországon maradnak, nem fogják elhagyni az ország területét. Így tett az a jemeni erőszakoló is, aki fényes nappal támadt rá Budapesten egy nőre. Magyarország Kormánya ahogyan eddig is, megvédi a magyar embereket, akik nem akarják, hogy hazánk bevándorlóországgá váljon.”
A homofób törvénnyel kapcsolatban a magyar kormánynak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik, illetve az eljárás következő szakaszában ezeket az ügyeket is az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.