Boszniában megtiltották a srebrenicai népirtás tagadását

A srebrenicai népirtás és más emberiesség elleni bűnök tagadását is törvényen kívül helyezte pénteken Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője, aki erről hozott rendeletével a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet is módosította. Ezzel próbálják elérni, hogy a boszniai szerbek ne bagatellizálják a srebrenicai mészárlás komolyságát, ami a II. világháború után Európa egyetlen népirtása volt.

„A gyűlöletbeszéd, a háborús bűnösök dicsőítése, valamint a revizionizmus vagy a népirtás és a háborús bűncselekmények teljes tagadása megakadályozza a társadalmakat abban, hogy feldolgozzák közös múltjukat, újra és újra megalázzák az áldozatokat és szeretteiket, miközben fenntartják az igazságtalanságot és aláássák az etnikai kapcsolatokat - mondta Inzko. - Mindez frusztrációt okoz, krónikusan megbetegíti a társadalmat, és megakadályozza az égetően szükséges megbékélést.”

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket is hozni. Inzkót évek óta kérte a nemzetközi közösség, hogy fogadtasson el olyan törvényt Bosznia-Hercegovinában, amely büntetné a srebrenicai népirtás tagadását, ám ő ezt idáig elutasította, mondván, ezt nem neki, hanem az ország politikusainak kell megtenniük.

Mivel megbízatása végéig nem született ilyen törvény, távozása előtt végül maga rendelkezett erről. Azzal indokolta döntését, hogy a boszniai szerb közgyűlés visszautasította, hogy visszavonják három elítélt háborús bűnös kitüntetését: „A helyzet egyre rosszabb és most már kezd kontrollálhatatlanná válni”. Inzko arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás el nem ismerése új konfliktusokhoz vezethet.

A kiadott kötelező érvényű rendelkezés nyolc nap múlva lép életbe, és onnan kezdve hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan jóváhagyja, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtás bűntettét, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság már megerősített.

A kelet-boszniai Srebrenicát 1995. július 11-én elfoglalták a boszniai szerb csapatok, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett több mint 8000 muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték a pénteken bejelentett törvénymódosítást, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja szerint a törvény az ország felbomlásához vezethet. Milorad Dodik korábban többször is hangoztatta már, hogya boszniai Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia kellene Szerbiához.

Sefik Dzaferovic, az államelnökség bosnyák tagja viszont úgy véli, Valentin Inzko ezzel teljesítette a kötelességét az áldozatokkal szemben, és lelkiismeretének, valamint a daytoni megállapodásnak megfelelően járt el. (MTI, AP)