A boszniai szerb képviselők bojkottal akadályozzák, hogy életbe lépjen a törvény, ami büntetné a srebrenicai népirtás tagadását

A boszniai szerb pártok és politikusok kedden bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznek részt a szövetségi testületek, így a kormány munkájában sem. Ezzel akarják megakadályozni, hogy életbe lépjen az a jogszabály, mely börtönbüntetéssel sújtaná a srebrenicai népirtást tagadását, lekicsinylését vagy azt, ha valaki megpróbálná valamilyen magyarázattal legitimálni a népirtás bűntettét.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője múlt pénteken hozta meg ezt a kötelező érvényű rendelkezést, mely pénteken lépne életbe, de a boszniai szerbek vezetői egyrészt petíciót indítottak a büntető-törvénykönyv ilyen értelmű módosítása ellen, másrészt bojkottot hirdettek a kormánytestületekben.

Inzkónak megbízatása végig lett volna lehetősége módosítani a büntető-törvénykönyvet, de arra várt, hogy a boszniai politikusok lépjenek. Miután ez nem történt meg, ráadásul a boszniai szerb közgyűlés visszautasította, hogy visszavonják három elítélt háborús bűnös kitüntetését, meghozta a rendeletet, egyúttal pedig arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás el nem ismerése új konfliktusokhoz vezethet. A boszniai szerb politikusok azt mondták, ezután sem fogadják el a mindenkori nemzetközi főképviselő egyetlen kötelező érvényű rendelkezését sem, mert illegitimnek tartják ezeket.

Nedeljko Cubrilovic, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke hétfőn kijelentette: nem állnak fenn a körülmények ahhoz, hogy a szerbek részt vegyenek a boszniai államelnökség, a parlament és a kormány munkájában. Ez nem azt jelenti, hogy a szerb képviselők lemondanak megbízatásukról, távolmaradásukkal csak annak a jogszabálynak az elfogadását akarják megakadályozni, amelyet Inzko „kényszerítene” rájuk. Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja pedig arról beszélt, hogy a szerbek "nem akarnak olyan országban élni, ahol bárki törvényt hozhat pusztán azáltal, hogy megjelenteti a honlapján".

A többi párt azonban nem aggódik annyira a bojkott miatt. A legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője, Bakir Izetbegovic szerint a szerbek ezzel a lépéssel nem fognak elérni semmit, a szövetségi intézmények ugyanis a nyár végéig szabadságon vannak, így még körülbelül 40 napig nincs mit bojkottálni. „Szeptemberben a helyzet úgyis normalizálódik" - mondta.

Hasonló véleményen van Zeljko Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke is, aki szerint most ugyan mérgesek a szerbek, mert elvesztettek egy csatát, de „előbb vagy utóbb túlteszik magukat rajta, és minden rendben lesz”.

A kelet-boszniai Srebrenicát 1995. július 11-én foglalták el a boszniai szerb csapatok, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett több mint 8000 muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette. (MTI)