A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít

július 27., kedd 8:15

A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.

Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre, olvasható Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányában. Ennek következményeként a társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.

A kutatás nem kifejezetten Magyarországról szól, hanem általában az európai helyzetről, de most arra koncentrálunk, ami a mi szempontunkból fontos.

Hogyan számoltak?

Mindenekelőtt ismernünk kell a szegénységi küszöb fogalmát. Azokat a háztartásokat szokták a küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban. Persze más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnországban vagy Luxemburgban.

Ha mind a 28 uniós tagállamot egyetlen nagy országként képzeljük el, meghúzhatjuk mindnyájunk közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Innen már csak egy lépés megnézni, mekkora a távolság az uniós szegénységi küszöb és az egyes országok szegénységi küszöbei között.

Ahogy az ábrán látható, az olasz (IT) és a brit (UK) szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az unióssal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki. A narancssárga vonalak jelzik, hogy az egyes országok szegénységi küszöbe mennyivel marad el az összesítettől. Az EU-ból csak Bulgária (BG) és Románia (RO) végzett mögöttünk. Persze vannak országok, például Hollandia (NL) vagy Németország (DE), ahol a szegénységi küszöb magasabban húzódik az uniósnál, ezt kék vonalak mutatják.

A narancssárga csoportban, ahová Magyarország is tartozik, rosszabbak a jövedelmi viszonyok az összesítettnél, a kék csoportban jobbak.

Az 1-es értéknél húzódik az összesített, uniós szegénységi küszöb. Az oszlopok azt mutatják, hogy az egyes országok hány százalékkal maradnak el ettől, vagy hány százalékkal haladják meg. Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

A következő ábrán látszik, hogy

a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.

Az uniós országok jövedelmi küszöbe az összesített, uniós szegénységi küszöb arányában Fotó: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

Végül, ebből a harmadik ábrából kiderül, mit jelent ez az egész a pénztárcánk szintjén.

A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet. Itt a narancssárga oszlopok mutatják, hogy Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Nálunk több mint 75.

A narancssárga oszlopok azt mutatják, hogy az egyes országokban a társadalom hány százaléka él az uniós szegénységi küszöb alatt. A kék oszlopok pedig azt mutatják, mennyien élnek a nemzeti szegénységi küszöb alatt. Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György