“A kormány felhívja a külgazdasági- és külügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert a Magyarország és a Norvég Királyság közti gazdasági kapcsolatok átfogó felülvizsgálatára.”

Hogy ez mit jelent annak a fényében, hogy a Norvégiába irányuló magyar export tavaly 200,7 millió dolláros volt, miközben az import onnan csak 25,6 millió, vagyis Magyaroszág igencsak jól járt a gazdasági kapcsolatainkkal, azt senki sem érti, de az biztos, hogy ez a pont is szerepel abban a friss kormányhatározatban, amit a kormány a Norvég Alap körüli vita miatt hozott meg.

Emlékezetes, hogy a Miniszterelnökség szerdán szokatlanul éles hangú közleményt jelentetett meg „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát” felütéssel. Aznap, amikor a Népszava arról cikkezett, hogy a Norvég Alapból Magyarországnak járó 77 milliárd forintos támogatás a norvégok és a magyar kormány vitája matt végleg elveszett.

A friss határozatban a kormány “rosszhiszeműséggel” vádolja a norvégokat, utasítja az igazságügyi minisztert, hogy az ügyről tájékoztassa az Unió intézményeit, ugyanőt, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, illetve a gazdasági kapcsolatok felülvizsgálatával “fenyegeti” a Magyarországnál sokkal tehetősebb skandináv országot.

A 2004 óta létező Norvég Alap (és közeli rokona, az EGT Alap) olyan pénzügyi alapok, amiken keresztül három olyan ország - Norvégia, Izland és Liechtenstein - támogatja az EU 16 kevésbé fejlett tagállamát, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (vagyis élvezik az EU gazdasági előnyeit), de nem tagjai magának az EU-nak, így nem járulnak hozzá az unió költségvetéséhez. Ezért cserébe kötöttek olyan megállapodást az Unióval, hogy a gazdasági lehetőségek fejében jelentős pénzzel támogatják az érintett tagországok civil szervezeteit és gazdaságát, de a kormányoktól független szereplőkön keresztül.

Az Orbán-kormány 2014-ben került látványos konfliktusba a norvégokkal, mert meg akarta akadályozni, hogy az északi támogatás töredékét jelentő, a civil szférának járó összeget egy kormánytól független szervezet oszthassa el. Ekkor vezették el bilincsben az érintett Ökotárs egyes vezetőit, hogy később kiderüljön, minden ellenük felhozott gyanú alaptalan volt.

Hosszas tárgyalások után 2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Amit az Ökotárs nevű, a kormány által üldözött és korábban is zaklatott civil szervezet nyújtott be.