Remek, friss tényfeltáró cikkben mutatja be a Balatontipp, hogyan hány fittyet a helyi építési előírásokra, és hogyan privatizálta a Balaton partját legalább 2022 nyaráig az összesen 6,4 milliárd forint állami támogatásból épített Balaland luxustelep. Aminek a kivitelezője a tavalyig Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tulajdonában lévő Appenin, tulajdonosa pedig egy Matolcsy Györgyhöz közelálló NER-es vállalkozó család.

Mi a sztori?

A helyi építési előírások szerint hiába épül közvetlen tóparti telekre a félkész állapotban lévő luxustelep, a beruházó köteles szabadon elérhetővé tenni a part menti 10 méteres sávot, amint használatba vették a Balalandet. Most nyáron ez megtörtént, a parti sáv ennek ellenére kerítéssel van elzárva a pórnép elől, miközben a telep vendégei ingyenes magánstrandként használják a Balaton partját.

Hogyan lehetséges ez?

Az eredeti megállapodás úgy szól, hogy a beruházó azután köteles átadni a nagyközönségnek a parti sávot, hogy a beruházást használatba vették. Ennek a várható idejét az érintett több korábbi nyilatkozatában is 2022 nyarára tette. Azért csak ekkorra, mert a telek addig építési területnek számít, így munka- és balesetvédelmi szempontból sem lenne jó ötlet fürdőzőket engedni oda.

Mit reagált a kivitelező Appenin, amikor megkérdezték, miért nem nyitotta meg a parti sávot?

Azt, hogy a telek jelenleg építési területnek számít, így munka- és balesetvédelmi szempontból sem lenne jó ötlet fürdőzőket engedni oda.

Igazat mondtak ezzel?

Igen.

Akkor mi ebben a poén?

Az, hogy a Balaland első, elkészült ütemének, vagyis az apartmantelepnek a vendégei a valóságban a saját privát strandjukként használják ezt a területet. Ami eszerint azt jelenti, hogy a NER ügyfeleit nem fenyegeti baleset ott, ahol a köznép tagjait igen. Felmerül az a kérdés is, hogy ha ez tényleg építési terület, akkor az apartmanok tulajdonosait milyen alapon veszélyeztetik azzal, hogy nekik megengedik a fürdőzést ebben az életveszélyben. A Balatontipp egyik fotóján jól látszik, hogy a valóságban az a helyzet, hogy a valódi építési területet kerítéssel választották el a már elkészült résztől, ahol az apartmanok lakói nyugodtan strandolnak, miközben a lakosságot az építkezésre hivatkozva nem engedik be oda:

Mi ez a Balaland?

A közvetlenül a szántódi révnél fekvő, 5,5 hektáros tóparti óriástelken 3 blokkban épül a gyerek-család tematikájú, ötcsillagos luxusberuházás. Már elkészült a 112 luxusapartmanból álló lakóblokk - ennek a lakói strandolhatnak már a parton -, épül a 109 szobás, prémium kategóriás, ötcsillagos, gyerekbarát szálloda, és elvileg 2022 tavaszán nyit meg a 80 nap alatt a Föld körül sztorijára épülő családi vízi élménypark. A beruházás mögött a DLHG Invest Zrt. nevű családi vállalkozás és az Appenin ingatlanfejlesztő cég állnak.

Van-e benne közpénz?

Igen. Nem is kevés. A projektre létrehozott Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. két körben is kapott kivételesen magas, vissza nem térítendő állami támogatást. Először 2018-ban 2,9 milliárdot a szállodára, majd idén további 3,4 milliárdot az élményparkra. (Amikor az SZBFamily megkapta a 2,9 milliárdot a hotelre, ugyanannak a támogatási akciónak a keretében a cég mögött álló DLHG Invest Zrt. másik leánycége ugyancsak 2,9 milliárdot kapott egy tokaji hotelprojektre.)

Csak nem kormányközeli a beruházás?

De. Az Appenin ingatlancégnek tavaly tavaszig majdnem a fele az Orbán-család érdekeltsége volt Tiborczon és Mészároson keresztül. A napi.hu korábbi cikkéből kiderül, hogy a DLHG pedig Szepesi Richárd és felesége, Kante Awa érdekeltsége. Szepesi azután lett a magyar hotelbiznisz üstököse, hogy eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc egyik cégének. A felesége, Kante Awa pedig a Matolcsy György jegybankelnök bizalmi körébe tartozó Nagy Róza lánya. Nagy államtitkár volt az első Orbán-kormányban, helyettes államtitkár Medgyessy Péter idején, 2010 után államtitkár a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági minisztériumban, majd ismét Matolcsy munkatársaként 2013 és 15 között a Magyar Nemzeti Bank Főigazgatója.

• Megjelent a MAKRO, a 444 magazinjának negyedik száma, "Kié a Balaton?" címmel.
• A 444 legújabb nyomtatott magazinja arról szól, hogyan lett az elmúlt 200 évben egy három vármegye perifériáján elhelyezkedő, korábban teljesen haszontalannak tartott, mocsaras tóból a magyar idegenforgalom motorja, a nyár és a pihenés szinonimája, és hogy mit kellett mindezért feláldoznunk.
  
• A Fidesz Balatonhoz való viszonyát is elemezzük, annak járunk utána, hogy tényleg a szemünk előtt lopják-e el a Balatont, és ha igen, egyáltalán kitől. Kiderül, milyen történelmi előzményei vannak a Fidesz Balaton-politikájának, azaz a tó kompromisszum nélküli kihasználásának és a partvidék nyakló nélküli beépítésének.
  
• Megkeressük a Balaton emberi használatának határait, azt, hogy meddig lehet még egyáltalán valakié „a magyar tenger”. Természetes állapotától ugyanis már most is nagyon-nagyon messze van a tó.
  
• A Makro legújabb számát megrendelheted a 444 webshopjában, vagy fizess elő a Belső Körre, és elküldjük ajándékba!