Hamarosan Európába ér az a 26 magyar állampolgár, akik a holland nagykövetséget védték Kabulban. A kimenekítésre használt NATO-gép nem magyar parancsnokság irányítása alatt áll, de Magyarországon állomásozott.

Folyamatban van a többi magyar kimenekítése is, de a kormány biztonsági okokból nem árulja el, mennyien vannak. Azt ígérik, a mentőakció után beszámolnak a részletekről. Magyar Levente külügyminiszter-helyettes azt mondta, alapesetben nincsenek információik arról, hogy éppen hány magyar tartózkodik a különböző országokban, így Afganisztánban is csak az utóbbi időben tudták felmérni a helyzetet.

Szerinte a magyarokat segítő afgánok néhány tucatnyian vannak, velük kapcsolatban Magyarországnak erkölcsi felelőssége van, de egyelőre nem világos, hány embernek tudnak segíteni.

Bírálta az amerikaiakat, és a nyugat presztízsveszteségéről beszélt a nem megfelelően előkészített, „sebbel-lobbal” történt kivonulás miatt. Magyar szerint a tálibok már erőfölényben vannak, és bármikor lezárhatják a kabuli légihidat, csak azért nem tették meg eddig, mert „civilizáltabb arcukat próbálják mutatni a világ felé”. Azt mondta, ezt a helyzetet már nem lehet megfordítani, vagy az egyet jelentene a háború újrakezdésével.

Szerinte Afganisztán volt az utolsó szalmaszál, amibe még kapaszkodhattunk, hátha lesz egy példa sikeres nyugati intervencióra. Ehhez képest minden várakozás kudarccal végződött a demokráciaexporttal kapcsolatban, „valamit nem csinálunk jól”, „újra kell gondolni sok mindent”.

Arra a kérdésre, hogy a kormány terroristáknak tartja-e a tálibokat, nem válaszolt igennel vagy nemmel, de azt mondta: a tálibok veszélyt jelentenek a világ békéjére, és globális biztonságpolitikai kockázatnak látják, hogy visszatértek a hatalomba. Kollégánk megkérdezte a miniszterhelyettest, mit szól hozzá, hogy Bencsik Andrásnak az 56-os forradalmáról jutottak eszébe a tálibokról, de Magyar erre nem válaszolt.

Magyar Levente NATO-előrejelzésekre hivatkozva több milliós menekültáradat lehetőségéről beszélt. Szerinte a török-iráni határ lesz ennek a migrációs folyamatnak a legfontosabb szakasza. Kollégánk megkérdezte azt is, hány afgán állampolgár van, aki az elmúlt hónapokban menekültkérelmet adott be Magyarországon, de elutasították, és éppen visszatoloncolásra vár, ám Magyar erre sem reagált.

Szijjártó szabadságon

Szijjártó Péter külügyminiszter szabadságon van, ezért számolt be helyettese az afganisztáni helyzetről. Magyar Levente vett részt az uniós külügyminiszterek videókonferenciáján is.

Azt mondta, nem tudja pontosan, mettől meddig tart Szijjártó szabadsága, de nem merült fel, hogy az afganisztáni helyzet miatt visszatérjen, így is naponta többször beszélnek. Magyar szerint a külügy, a belügy és a honvédelmi minisztérium ura a helyzetnek.