Négy vakcina hatékonyságát vizsgálták egy bahreini kutatásban, ami magyar szempontból azért különösen érdekes, mert hozzánk hasonlóan ott is használják a Sinopharm és a Szputnyik oltóanyagait.

A másfél milliós országban egymillióan kaptak oltást július közepéig, a legtöbben, 569 ezren Sinopharmot. 184 ezer embert oltottak Szputnyikkal, 169 ezret Pfizerrel és 74 ezret AstraZenecával, pontosabban ennek az Indiában gyártott verziójával, a Covidshielddel.

Bahreini járványügyi vezetők és a Columbia Egyetem kutatói megnézték, hogy azok a 18 év felettiek, akik az oltás után elkapták a fertőzést, milyen arányban kerültek kórházba és intenzív osztályra, illetve hány százalékban haltak meg. Mindezt összevetve az oltatlanok adataival, képet kaphatunk arról, hogy a való életben mennyire sikeresek a különböző vakcinák.

Az első, sokadszor levonható tanulság, hogy az összes vakcina jobb a semminél: az oltatlanok nagyobb eséllyel kerülnek bajba fertőzés után, mint az oltottak.Ha viszont közelebbről megnézzük a vakcinákat, jelentős különbségeket találunk:

• az oltatlan fertőzöttek 13 százaléka került kórházba, a Sinopharmmal oltottak közül 7 százalék, a Szputnyiknál 2,2, a Pfizernél 2, a Covishieldnél pedig 1,5 ez az arány,
• az oltatlan fertőzöttek 2 százalékát ápolták intenzív osztályon, a Sinopharmnál ez 0,6, a Szputnyiknál 0, a Pfizernél 0,05, a Covishieldnél 0,1,
• az oltatlan fertőzöttek 1,32 százaléka halt meg, a Sinopharmnál ez 0,46, a Szputnyiknál 0,09, a Pfizernél 0,15, a Covishieldnél 0,03.

Vagyis minden szempontból a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul.A vakcinák további összevetéséből kiderült, hogy 100 ezer Pfizerrel oltottra 136, míg 100 ezer Sinopharmmal oltottra 350 fertőzött jutott. Ez alapján tehát a kínai vakcinával nagyobb eséllyel kaphatjuk el a vírust, mint a Pfizerrel.

Arányaiban tízszer annyi Sinopharmmal oltott került kórházba, mint Pfizerrel oltott. Az intenzív osztályos kezelésnél 28-szoros, a halálozásnál hétszeres a különbség.

Az 50 évnél idősebb, Sinopharmmal oltott emberek betegedtek meg súlyosan a legnagyobb arányban, bármelyik másik vakcinával is hasonlítjuk össze.

Mivel Bahreinben háromszor annyi embert oltottak Sinopharmmal, mint Pfizerrel, ez valamelyest magyarázhatja a rosszabb adatokat. Viszont a kutatók szerint annyira jelentős a különbség statisztikailag, pláne az 50 év felettieknél, hogy önmagában nem lehet erre fogni az eltérést.

Az is igaz, hogy a kutatásban nem tudták vizsgálni az emberek társadalmi helyzetét és egészségi állapotát, ráadásul a tavaszi, nyári hónapokban a járványügyi intézkedések is változtak. Mindez befolyásolhatja a vírus terjedését, akárcsak a delta variáns, ami május óta domináns Bahreinben.

Az látszik, hogy a korábbiaknál jóval fertőzőbb vírusváltozat felbukkanásakor romlani kezdtek az adatok, elsősorban az oltatlanok körében. Azok közül, akik megkapták a vakcinát, a Sinopharmmal oltottak fertőződtek meg legnagyobb eséllyel, és a Pfizerrel oltottak a legkevésbé. De látszik az is, hogy a delta minden vakcinát hatékonyabban képes kijátszani a korábbi variánsokhoz képest.

Ideális esetben Magyarországon is lehetne ilyen összehasonlításokat végezni, de nincsenek kellően részletes adataink. Gulyás Gergely miniszter múlt héten megosztott néhány arányszámot arról, hogy mekkora az esély a megbetegedésre a különböző vakcinákkal, de nem tudni, mit jelent ebben az esetben a megbetegedés, és pláne nem tudunk semmit a súlyosabb lefolyású fertőzésekről vagy a korosztályi bontásokról.

Kásler Miklós miniszter eredetileg májusra ígért átfogó vizsgálatot arról, hogy a különböző oltóanyagok milyen mértékű immunválaszt váltanak ki az emberekben, de azóta Orbán Viktor és Gulyás Gergely is csak annyit mondtak erről, hogy sürgetik az eredményeket.

Összességében az eddigi, nem reprezentatív mérések alapján mégis állíthatjuk: a kínai vakcina sok idősnél nem termel a védettséghez elegendő mennyiségű antitestet. Ez nem is olyan meglepő, hiszen amikor a kormány megvásárolta a Sinopharmot, tudta, hogy a klinikai vizsgálatokban jóformán nem vettek részt 60 évnél idősebb tesztalanyok.